Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
II. rész: Dr. Dobos Alajos: Az öntözés műszaki tervezése - Dr. Ijjas István: A vízszállító cső- és csatornahálózat méretezése elektronikus számítógéppel
ségminimum-poligonhoz (N) hozzáadjuk a harmadik mellékvezeték költ- ségminimum-poligonj át: K = N + M. Ezután következik a K költségminimum-poligon regresszió analízise, az adott nyomásveszteségeknek megfelelő költség-koordináták számítása és az eredmények tárolása. A továbbiakban a számítás lépései ciklikusan ismétlődnek. Megvizsgáljuk azt, hogy van-e további fővezetékszakasz, továbbá a fővezeték vízhozama nem haladta-e túl a legnagyobb átmérőjű cső vízszállítóképességét? Ha Van további fővezetékszakasz, akkor először a D költség-poligon számítása, majd a G — E -D sorbafűzése következik. A számítást rendkívüli mértékben gyorsítják a dinamikus ciklusok: az egyes csőhálózatok az előző csőhálózatok optimális elemeiből épülnek fel, ami azt jelenti, hogy nem kell minden csőhálózat esetén élőről kezdeni az optimalizálást. A program 1 perc alatt 20 25 db, 300—1500 hektár területű esőztető öntözőfürt csőhálózatának költségminimum-poligonját állítja elő, kinyomtatja a vizsgált csőhálózat mellékvezetékeinek számát, területét, oldalainak arányát és a megadott nyomásveszteségeknek megfelelő fajlagos költségeket. A költségminimum-poligonok koordinátái és az átmérő-összetételek is kinyomathatók, ez azonban a nyomtatás viszonylagos lassúsága miatt nagymértékben növeli a futási időt. A FŐVEZETÉK OPTIMÁLIS NYOMVONALÁNAK MEGHATÁROZÁSA DINAMIKUS PROGRAMOZÁSSAL A tervezés során az adott helyen leggazdaságosabb öntözőberendezés létesítése a cél. Ennek útja — többek között — a nagyszámú változattal való tervezés. A következőkben olyan algoritmust mutatunk be, amely az optimális átmérő-összetétel és fővezeték-nyomvonal egyidejű meghatározását teszi lehetővé, és így csökkenti a változatok kidolgozásával, illetve összehasonlításával kapcsolatos tervezési munkát. Az algoritmus alapján az ALGOL-60 programozási nyelven írtunk programot. Az algoritmus és program a minden szempontból optimális elágazó öntöző csőhálózatok tervezésének továbbfejlesztését jelenti. Elágazás nélküli vízellátási távvezetékek optimális nyomvonalának meghatározásával a szakirodalomban többek között Hall és Hammond foglalkozik. Az említett szerzők a nyomás alatti és gravitációs szakaszok optimális hosszát, az optimális nyomvonalat és az optimális csőátmérőket határozták meg. Két pontot összekötő csővezeték optimális nyomvonalának meghatározására Vischbb dolgozott ki módszert. Eljárása akkor alkalmazható, ha a pontok között a vezetéket olyan különböző nagyságú és alakú területeken kell keresztülvezetni, amelyeknél a fajlagos építési költség eltérő (pl. a 268
