Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - A Kalocsai Öntözőfürt tapasztalatai
norma esetén tartható a tábla 5 6 napos egyszeri öntözési ideje. Az öntözési időt meghosszabbíttotta, hogy a tervezett 100%-os tartalék helyett csak 50% tartalékkal üzemeltek. Az öntözési idő csökkentését az egy táblán üzemelő vízhozamok számának növelésében látták. Az úgynevezett „fekvő” tábláknál, a tábla rövidebb oldalával párhuzamos mellékvezeték elrendezésénél tartották ezt megoldhatónak. Feltételezték, hogy ilyen elrendezés esetén a táblán belül egy mellékvezetéken két hidráns üzemeltethető egyszerre, és az így maximálisan kiadható 120 1/sec vízmennyiség biztosítja a 60 mm-es víznorma 5 nap alatti kiadását. A részletes vizsgálatok szerint ilyen üzemelési rendnél a 150 mm átmérőjű mellékvezetékek esetén megengedhetetlenül nagy, a 200 mm átmérőjű mellékvezetékeknél is a tervezettnél magasabb nyomásveszteség keletkezik. Az eredetileg tervezett üzemelési rend megengedi ugyan a mellékvezetékeken két db 30 1/sec vízhozamegység működését, de kizárólag a terv szerinti elrendezésben, és nem abban a formában, ahogy a növénytermesztés azt igényli. A probléma megoldására új üzemelési rend kialakítását javasolta a TM1. Elkészítettük az öntözőrendszer méretezésénél a hidránsnál tartandó nyomás, a felszín alatti hálózatban megengedhető legnagyobb nyomásveszteségre vonatkozó alapvető meggondolások alapján az egy táblán levő hidránsok és a lehetséges szárnyvezetékállások figyelembevételével minden esetben 100%-os tartalék alkalmazásával — a jelenlegi öntözési igények kielégítésére alkalmas üzemelési rendet. Az új üzemelési rend bevezetéséhez biztosítani kellett az üzemelő szárnyvezetékek hidránsainál a nyomásszabályozást. A megoldás elvileg könnyű és egyszerű volt, mivel a fürt teljes területén 4,0 atm. nyomásra kellett szabályozni. A gyakorlatban a rossz állapotú és szerkezetű tolózárak kezelése okozott nehézséget. Újabb problémakört jelentett az öntözőfürt maximális teljesítőképességének a vizsgálata. A szivattyútelepek elméleti kapacitása (1600 1/sec), a víznorma (60 mm), a tervezett napi öntözési idő (16 óra) és az öntözési forduló (18 nap) alapján a berendezett 4028 ha-ral szemben csak 2760 ha nagyságú terület rendszeres öntözésére képes az öntözőfürt. Ennek megfelelően meg kellett vizsgálni a mezőgazdasági hasznosítási lehetőségeket, számolni kellett a berendezett területen mintegy 690 863 ha időszakosan öntözhető terület jelenlétével. A rendelkezésre álló vízmennyiség távobbi csökkentését eredményezi a nyomásközpontok vízszállítóképessége és nyomómagassága közötti a tervhez viszonyított ellentmondás. A felszín alatti csőhálózat méretezése feltételezi, hogy a szivattyúk 70 m nyomómagassággal dolgoznak. A szivattyúkat gyártó Pelizzari cég által szolgáltatott jelleggörbék alapján az egyes szivattyúknál 70 m nyomómagassághoz nem a tervekben szereplő 200 1/sec, hanem 187,5 1/sec vízhozam tartozik. 200 1/sec vízszállítás 62 -65 m nyomómagasságnál adódik, ami nem engedhető meg, mert ebben az esetben a szivattyú nyomómagassága kevesebb, mint a mértékadó nyomásveszteség. 185
