Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - A termelés koncentrációjának és specializálódásának vizsgálata
Az ágazatok árutermelése volumenének növekedésére az ágazatok árbevételéből következtethetünk. Ez azoknak a gazdaságoknak a koncentrálódási, specializálódási törekvéseit jelzi, amelyekben a termelési irány az állattenyésztés felé tolódik. 69. táblázat Az állattenyésztés árbevételének megoszlása és változása Bázis = 100% Állatfaj Bázisidőszak % Fejlesztési időszak utolsó éve % S zárvasmarha 38,9 39,8 Sertés 36,9 36,3 Baromfi 16,5 16,4 Juh 7,7 7,5 Összesen 100 100 A SPECIALIZÁLÓDÁS ÉS KONCENTRÁLÓDÁS HATÁSA A JÖVEDELEM TÖMEGÉNEK VÁLTOZÁSÁRA A specializáeió szükségessé és indokolttá teszi a biztonságos termelést, a gazdálkodás iparszerűvé válását és az időjárás gazdálkodásban betöltött szerepének csökkentését. Szárazgazdálkodási viszonyok között a termelés kockázata nagy, ezért az öntözésfejlesztéssel — különösen az erősen specializálódott gazdaságok megteremtik a biztonságos jövedelemszerzés feltételét, illetve annak állandó növelését. A termelés specializációja, koncentrációja jelentős anyagi áldozatokkal jár, ezért szükségesnek tartottuk megvizsgálni azt is, hogy a jövedelem tömege termelési irányonként milyen mértékben változik meg a fejlesztési időszak végére. A jövedelem tömegének, termelési irányonként változásának mértékét és arányát a 70—71. táblázatok tartalmazzák. Az egyes termelési irányokba eltérő számú gazdaság és különböző nagyságú terület tartozik, ezért a jövedelem tömegének alakulását 1 ha mezőgazdaságilag művelt területre is megállapítottuk. Ezzel szemléltetőbbé válik a gazdaságok termelési irányonkénti jövedelemszerzési lehetősége és mértéke. A táblázatból megállapítható, hogy a bázisévhez viszonyítva a jövedelem- növekedés átlagosan 108%. Szembetűnő a burgonyatermelő gazdaságok jövedelmének igen nagyarányú növekedése. Ennek oka az, hogy a bázisévi alacsony jövedelem a termésfejlesztés következtében a fejlesztési időszak végére meghaladja az összes gazdaságok átlagát. A szarvasmarhatartó, sertéstartó, szarvasmarha sertéstartó és a kenyérgabonatermelő -j- szarvasmarhatartó gazdaságok jövedelemtömege nő, azonban az 1 ha-ra jutó jövedelemnövekmény az átlagos körül mozog. A sertés- -)- szarvasmarhatartó gazdaságok tervezett jövedelememelkedése 180
