Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - A mezőgazdasági paraméterek kialakításának módszere és megfogalmazása a műszaki tervezés irányában
Az erdészetnél öntözési lehetőség adódhat: a szaporítóanyag-előállításban, — a faültetvényes gazdálkodásban és egyéb faállományokban speciális körülmények között. ERDÉSZETI SZAPORÍTÓANYAG TERMELÉSE Az erdészeti szaporítóanyagnyerés mag esetében magtermesztő állományokból, ill. egyéb állományokból is biztosítható, míg a csemete (suháng, sorfa) erdészeti esemetekertekben termelhető meg. A magtermesztő állományok öntözése révén elkerülhető a magtermés ingadozása. A fenyőmag-termesztő ültetvény maghozamát az öntözés rendszeressé teszi, az előállítható mag mennyiségét és minőségét növeli. Az erdősítésekhez szükséges csemeték kívánatos és biztonságos neveléséhez az öntözésre való berendezkedés minden esetben szükséges (az öntözés évenként változó). Különös jelentőségű, illetve nélkülözhetetlen az öntözés a nemesnyár és a fenyő ültetési anyagának előállításában. Az öntözés elmaradása jelentős kieséssel járhat, s ez országos viszonylatban veszélyeztetheti a nyárasítási és fenyvesítósi éves tervek végrehajtását. A nyár-szaporítóanyag termesztésének öntözéses módszere gyakorlatilag megvalósult. Az évi mintegy 150 millió fenyőcsemete biztonságos megtermelése szintén nem nélkülözheti az öntözést. Az esőszerű öntözés fokozza a magkelést, javítja a csíracsemeték fejlődését és megmaradását, és a szabványméretű egészséges csemeték előállítását még kedvező időjárás esetén is növeli. Egyes kisebb jelentőségű fafajok (éger, nyír, hárs, hazai nyár) csemetéinek szükséges mennyiségben és minőségben történő biztonságos nevelése, ill. előállítása sem nélkülözheti öntözés alkalmazását. FAÜLTETVÉNYES GAZDÁLKODÁS A faültetvényes gazdálkodást a nemesnyárak képviselik. Ezek elsősorban a szántóterületeken létrehozott cellulóznyár ültetvények. Sok esetben a faültetvényes gazdálkodás mezőgazdasági közteshasználattal is párosul, az öntözés mindkét használat hozamát jelentősen növeli. A gyenge termőképességű területre telepített cellulóznyáras hozama öntözéssel jelentősen fokozható. Számottevő hozamfokozó eredményt értek el a mezőgazdasági telepeken, ill. állattenyésztésnél keletkező szennyvíz (trágyalé) öntözés útján történő hasznosításával. EGYÉB FAÁLLOMÁNYOK Az erdőállományok nagy vízszabályozó szerepe közismert. A természetes erdőkben gazdaságos öntözésre a jövőben sem kerülhet sor. A lápterületek nagyhozamú nemesnyárakkal történő hasznosítása során a vízszabályozás elengedhetetlen követelmény (víz-visszaduzzasztás, öntözés). 139
