Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - A mezőgazdasági paraméterek kialakításának módszere és megfogalmazása a műszaki tervezés irányában
A kalászos gabonafélék termesztése az öntözött területeken sem válik jelentéktelenné, ez esetben azonban az öntözést legjobban megháláló intenzív fajtákat keli vetnünk. Az egyes fontosabb növények öntözéses termesztésének fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket az 1972-ben készült Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elfogadott koncepciója alapján részletesebben a következőkben tárgyaljuk. CUKORRÉPA A világpiac cukorrépakereskedelmének kilátásai nem teszik valószínűvé, hogy rendszeres cukorkivitelre kellene törekednünk. A hazai szükséglet megtermelésére azonban adottságaink kedvezőek, és saját szükségletünknek hazai termelésből való fedezését a termelés intenzitásának további fokozása is elősegíti. A cukorrépa mint intenzív termelési viszonyokat igénylő növény az öntözéses termesztésben is elsőnek szerzett helyet magának, és a szántóföldi növények közül ma is a legnagyobb arányú az öntözése. A cukorrépát az összes vetésterület több mint 30%-án öntözéssel termesztjük. Öntözéses termesztését indokolja, és a jövőben ez még fokozottabban érvényesíti hatását, hogy az öntözés már ma is jelentős terméseredmény- növekedéssel jár, és ez az 1980 90-es években az intenzív öntözés nélküli termesztéshez viszonyítva is eléri a 1(14 q/ha többlettermést, ami előreláthatólag 45 47 %-nak felel meg. Ez teszi indokolttá a cukorrépa öntözéses termesztését, illetve az öntözés fejlesztését. Az öntözéses termesztésre alkalmas olyan fajták előállítása a cél, amelyek cukortartalma magasabb a jelenlegieknél. E fajták ugyanakkor az öntözésre legalább olyan termésnövekedéssel reagálnak, mint a jelenlegiek. Az alkalmazandó agrotechnika, a monogerm vetőmag, a szelektív gyomirtószerek és a gépesítés megoldása öntözött körülmények között még sürgetőbb feladat, mint öntözés nélkül, mert termesztésének a gyárak közelében való koncentrálódása az öntözhető területeken folyamatban van, és a következő évtizedben meg is történik. így az egyes termelő üzemekben területi aránya növekedni fog. Ennek viszont előfeltétele a termesztés gépesítése, különös tekintettel az egyelés és a betakarítás munkájának 1 eegv szerű s í t ésére. BURGONYA Hazánkban a burgonyatermesztés célja az, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű étkezési burgonyával lássuk el a lakosságot. Termőterületének rohamos, nagyarányú csökkenése miatt egyes gyengébb termésű években nem elégíti ki az igényeket a hazai termés, mert a területcsökkenést a termésátlagok növekedése távolról sem ellensúlyozza (230 ezer ha-ról 144 155 ezer ha-ra csökkent a terület). A hagyományos burgonyatermő tájakon, homokos területeken folyt a termesztése, és itt a felszabadulás előtt nem is lehetett más ágazattal helyettesíteni. A terméseredmények is azt mutatják, hogy öntözéssel a mezőségi és könnyebb öntéstalajokon jelentősen
