Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - A mezőgazdasági tervezés új módszere
üzemek gyors ütemű, sokoldalú fejlesztését és a termelőerők leghatékonyabb felhasználását. E távlati fejlesztési terv alapvető sajátossága, hogy bár a tervezésre kerülő üzemek öntözésre rendezkednek be, a tervezés célja nemcsak az öntözés és az öntözővíz leghatékonyabb felhasználásának kimunkálása, hanem olyan komplex üzemfejlesztési terv, amely a termelés minden tényezőjének (s ezek között az öntözővíznek is) leghatékonyabb felhasználását oldja meg. A távlati fejlesztési terv elkészítése során tehát arra törekszünk, hogy a fejlesztésre kerülő mezőgazdasági üzemek maximális jövedelmet érhessenek el, a termelésben felhasznált termelőerők, a lekötött termelőeszközök fel- használásának hatékonysága optimális legyen. Mivel a jövedelem a megtermelt (és értékesített) végtermékeiben realizálódik, a lekötött termelőerők az ágazati jövedelemben térülnek meg. Ezért az üzemfejlesztés elvi alapja a komplex árutermelő ágazatok kialakítása és fejlesztése. Mivel a fejlesztés ideje viszonylag hosszú, a tervezés két fázisra, a felkészülésre (szárazgazdálkodás feltételei mellett optimális gazdálkodás) és az öntözéses gazdálkodásra való berendezkedés fejlesztés időszakára bontható. A tervezés előkészítő munkái gyakorlatilag a fejlesztés előtti helyzet értékelését jelentik. E munka során arra törekedtünk, hogy az egyes ágazatok, illetve az üzem távlati fejlesztését meghatározó tartós termelési tényezőkről megbízható képet kapjunk, értékeljük a közgazdasági adottságokat, valamint a gazdálkodás színvonalának fejlesztés előtti helyzetét. A termelés tartós feltételei közül a talaj- és a domborzati viszonyok értékelése alapján az öntözés lehetőségét és módját, valamint a fejlesztés hatására várható hozamokat állapították meg. A tervezést előkészítő munkában a legfőbb bizonytalansági tényező a közgazdasági viszonyok értékelése. A népesedési viszonyok és munkaerőhelyzet várható alakulása (legalábbis a mezőgazdasági vállalaton belül) elfogadhatóan becsülhető. Nagyobb hibaforrást takar az értékesítés lehetőségeinek felmérése, az ár- és értékviszonyok várható változásának az egyes ágazatok fejlesztésére gyakorolt hatása. Az üzemi tényezők közül elsősorban azokat értékeljük alaposan, amelyek az egyes ágazatok fejlesztése során az ágazat méretét vagy technológiáját befolyásolják (rét, legelő, gyümölcs stb.), vagy amelyek a termelés irányának változásával jelentős gazdasági áldozatot okoznak (a termelés irányának vagy technológiájának változásával felszámolásra kerülő állattenyésztő telepek, ültetvények stb.). A fejlesztési terv készítése több szakaszban történik. Az első munkafázisban a rendelkezésre álló információkat kell feldolgoznunk, majd a kalkulációkban kidolgozásra kerülő ágazatokat, illetve műszaki-technológiai változatokat kell meghatároznunk. A tervező munka második fázisában a tervezett ágazatok, ágazati változatok méretének, jövedelmezőségének megítéléséhez szükséges előkalkulációk elvégzésére kerül sor. Ez a technológiai tervek kialakításával történik. A fejlesztési tervkészítés harmadik munkafázisa az ágazat méretének meghatározása.
