Fekete András: Esőztető öntözési egységek tervezése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)

1. Alapadatok - 2. Az esőztető öntözési egységek helyszínrajzi kialakítása - 2.1 Öntözött területelemek ill. üzemi egységek kialakítása

N =8, 10, 12, 14, h=60 [jmmj , T =4,5 QnapJ és H =72 [m] sz

_________________________________e________________t_______

N =8 sz

I=_JL60_= 6i67

4,5.16

[mm/ó]

N =10 sz

i = 8,33

ff

N =12 sz

I = 10,0

ft

N =14 sz

T = 11,66

If

= 96 m hidránstávolság esetén az előzőekkel azonos intenzitás értékeket

kapunk. A számítással 9 különböző üzemi egységet állítottunk elő, amelyek mindegyike megfelel a felvett alapadatoknak.

Az üzemi egységek területének számításához szükséges (L^) szélességi méretet a következő egyszerű képlettel számíthatjuk:

= 2 n.t [m] (5)

Az üzemi egység (területelem) hosszát (L ) pedig a következő képlet szolgáltatja:

N

(6)

ahol a a szárnyvezetékállások egymástóli távolságát jelenti.

Az üzemi egységek területe (F ) az előzőek figyelembevételével a következőképpen számítható:

VT" a-2-n'€

N .a.n.f sz

______

1

0 000

[ha]

(7)

A példaként felvett alapadatok alapján a kialakítható üzemi egységek száma, az intenzitás értékét, a szórófejek számát, valamint a hidránsok távolságát is figyelembevéve, 108 db (I szerint 9; n szerint 6, és H szerint 2). Ezek vázlatát az 1.. és 2.ábrán tüntettük fel. Az üzemi egységek hossza 96 - 216 m között, szélessége pedig 336-576 m között változik. Az üzemi egységek jellemzőinek alakulását az I. sz. táblázat tartalmazza, = 6 nap.

I = 7,5 mm/ó, = 72 m és n = 7-12 db alapadat esetén.- 7 -