Fekete András: Esőztető öntözési egységek tervezése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)
4. A szivattyútelep optimális emelőmagasságára ható tényezők vizsgálata
Az ábra alapján megállapítható, hogy a különbség fajlagos értéke 1300-1600 Ft/ha között változik a szivattyú emelési magasságától és az esőztető egységek nagyságától fliggően a két fővezetékes változat javára. Itt jegyezzük meg, hogy a szabályos alakú, központos elhelyezésű szivaty- tyuteleppel rendelkező esőztető egységek felszínalatti csőhálózata fektetési költségének akkor kapjuk legvalószínűbb minimumát ha a fővezeték vonalvezetését a 25. ábrán látható kedvezőbb megoldásnak megfelelően választjuk. Mivel a fővezeték vonalvezetése nagymértékben befolyásolja a fektetési költség értékét, ezért a csőhálózat tervezésekor, a terület nagyságától, alakjától, fekvésétől és szabdaltságától függően a fővezeték helyét, vonalvezetését több változatban kell vizsgálni, hogy a fektetési költségek legkedvezőbb értékét elérhessük. 4. A SZIVATTYÚTELEP OPTIMÁLIS EMELŐMAGASSÁGÁRA HATÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA A vizsgálatok során arra vagyunk kiváncsiak, hogy a szivattyútelep optimális emelőmagasságára ható tényezőknek meghatározott intervallumban történő változtatása milyen hatással van az optimális emelőmagasságára, a csővezetékben megengedhető nyomásveszteségre, illetve a felszínalatti csőhálózat kiviteli költségére. A vizsgálatok során Dr. Ijjas István által javasolt következő összefüggésből induljunk ki: K = B + TÜ = minimum, ahol B - a csőhálózat kiviteli költsége QlOOO Ft] T - a megtérülési idő helyi határnormája £év] Ü - a vizemelés évi költsége £l000 Ft] A vizemelés évi költségét (Ü) a következő összefüggéssel számíthatjuk: U'Q-H t1000 Ft3 ahol Q - a szivattyútelep által emelt vízmennyiség [jn3/sec] , H - a szivattyútelep emelőmagassága [ m] , t - a szivattyútelep évi üzemóráinak száma [^óra/év] , ii - az elektromos energia egységára J^Ft/kWó] , ■n - a szivattyútelep összhatásfoka.- 103 -
