Fekete András: Esőztető öntözési egységek tervezése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)
3. Az esőztető öntözési egységek vizsgálata - 3.8 A szivattyútelep helyének hatása a felszínalatti csőhálózat fektetési költségére
Ugyanez az érték az F = 1410 ha nagyságú esőztető egységek esetén a következőképpen alakul: H = 60 2000 Ft/ha 70 1400 " 80 1300 " A 22. ábrán azon esőztető egységek csőhálózatának költségeit tüntettük fel, amelyek szárnyvezetékenként n = 9 db szórófejjel, és mellékvezetékenként = 6 db szárnyvezetékkel üzemelnek. A szélső elhelyezésű szivattyúteleppel rendelkező esőztető egységek kétféle változata látható. Az egyik változaton a terület összefüggő l/3-énak egy tagban, a másikon az l/3-nak két tagban való öntözése lehetséges. Az ábráról megállapítható, hogy a felszínalatti csőhálózat fektetési költségének alakulása szempontjából legkedvezőbb a központban elhelyezett szivattyútelep, melyhez képest a szélső szivattyúteleppel rendelkező, de a terület l/3-ának két tagban való öntözési lehetőségét biztositó berendezések mintegy 1200 Ft/ha-al az ugyancsak szélső szivattyúteleppel, de a terület l/3-át egy tagban öntöző esőztető egységek pedig mintegy 2200 Ft/ha-al magasabb fajlagos fektetési költséggel valósíthatók meg. A 23. ábrán három különböző szivattyútelep elhelyezéssel, de azonos alapadatokkal rendelkező esőztető egységek csőhálózatának fajlagos fektetési költségét tüntettük fel. A 23/a. és 23/b, ábra un. ágas csőhálózati elrendezést szélső szivattyúteleppel, mig a 23/c. ábra fésűs elrendezést mutat központosán elhelyezett szivattyúteleppel. A 23/a. és 23/b. ábra szerinti esőztető egységek szivattyútelepének helye abban különbözik egymástól, hogy mig a 23/b. ábrán a szivattyúteleptől közvetlenül ágaznak ki mellékvezetékek, addig a 23/a. ábra szerinti megoldásnál a szivattyútelep két mellékvezeték közötti fél távolsággal minden esetben távolabb van az első mellékvezetékpártól. Az ábrán a különböző szivattyútelep elhelyezés következtében előálló fektetési költségtöbblet fajlagos értékét %-osan is feltüntettük úgy, hogy a központi elhelyezésű szivattyutelepes változatot tekintettük 1009fmak. A %-os értékekből látható, hogy H = 60 m-emelőmagasságot figyelembe véve, a 23/b. ábrának megfelelő változat 15-24 %-al, a 23/a. ábrának megfelelő változat 20-33%-al, a H = 80 m emelési magasságot nézve pedig az előbbi sorrendben 4-21% illetve 15-28%-al eredményez magasabb fajlagos csőfektetési értéket, mint a 23/c. ábrának megfelelő változat. Az értékekből az is kitűnik, hogy minél nagyobb a szivattyú emelési magassága, annál kisebb a felszinalatti csőhálózat fektetési költségének %-os különbsége. A 24. ábrán az i = 10,0 mm/ó intenzitással, mellékvezetékenként = 4 db szárnyvezetékkel és szárnyvezetékenként n = 10 db szórófejjel esőztető egységek felszinalatti csőhálózatának fajlagos fektetési költsége látható az esőztető egységek nagyságának függvényében. A szélső szivaty- tyutelep elrendezésű esőztető egységek egyike, mint az az ábráról is meg- 97 -
