Fekete András: Esőztető öntözési egységek tervezése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)
3. Az esőztető öntözési egységek vizsgálata - 3.8 A szivattyútelep helyének hatása a felszínalatti csőhálózat fektetési költségére
ritás %-os értéke 12-20 között változik és a kisebb területi kiterjedésű (F = 500 és 700 ha) esőztető egységek esetén a jelentősebb (18-20%). Az I = 10,0 mm/ó intenzitással üzemelő, a terület l/4-ét egy illetve két tagban öntöző esőztető egységek esetén hasonló megállapításokat tehetünk a csőhálózat fektetési költségében jelentkező megtakaritésra vonatkozóan. Az elmondottakat az ábra, valamint a táblázat adatait figyelembevé- ve általános érvényűén kimondhatjuk, hogy az esőztető egységek felszínalatti csőhálózatának fektetési költségében lényeges megtakarítás érhető el. ha a berendezéseket olyan, a mezőgazdasági követelményeket is kielégítő mellékvezetékekből állítjuk össze, amelyek a terület l/S-ának illetve l/4-ének két tagban (2x1/6 ill. 2xl/8) való öntözését teszik lehetővé. 3.8 A szivattyútelep helyének hatása a felszínalatti csőhálózat fektetési költségére A különböző jellemzők hatásainak ismerete után tekintsük át, hogy milyen hatást gyakorol a szivattyútelep helye a felszínalatti csőhálózat fektetési költségére. Egyszerű meggondolások alapján is könnyen belátható, hogy a központos elhelyezésű szivattyútelep eredményezi csővezeték szempontjából a leggazdaságosabb megoldást. A vizsgálatoknak ebben a fázisában a tápcsatorna, valamint az energiaellátást biztosító berendezések költségeivel nem foglalkozunk, mert azok változékony hossza költségeik megállapítását bizonytalanná teszi. A 21. ábrán az esőztető egységek nagyságának függvényében feltüntetett fajlagos csőhálózati költségek láthatók központos és szélső szivattyútelep esetén. A különböző elhelyezésű szivattyúteleppel rendelkező egységek mindegyike szárnyvezetékenként azonos számú szórófejjel, azonos szárnyvezetékkel és azonos intenzitással üzemel. Az ábrán, melyen H=60, 70 és 80 m emelőmagasságokat is feltüntettük láthatók, hogy a terület szélén elhelyezett szivattyútelep gazdaságtalanabb megoldást eredményez a csőhálózat fektetési költsége szempontjából, mint a központos elhelyezésű szivattyútelep. Az ábrán az is szembetűnő, hogy az azonos emelőmagasságoknak megfelelő vonalak, az esőztető egységek területének növelésével széttartókká válnak, vagyis a felszínalatti csőhálózat fektetési költsége fajlagos értékének különbsége növekedő tendenciájú. Az F = 150 ha nagyságú esőztető egységek esetében a szélső szivattyútelep a következő fajlagos fektetési értékkel ad gazdaságtalanabb megoldást a központos elhelyezésnél: H = 60 1400 Ft/ha 70 860 " 80 800 "- 88 -