Fekete András: Esőztető öntözési egységek tervezése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)
3. Az esőztető öntözési egységek vizsgálata - 3.6 A mellékvezetéken egyidőben üzemelő szárnyvezetékek számának hatása a felszínalatti csőhálózat fektetési költségére
A 17. ábrán az előzőhöz hasonló jellemzőket tüntettünk fel, azonban ebben az esetben az esőztető egységek területének l/3-a nem egy, hanem két tagban (F, = 2xl/6 F) öntözhető. Az ábráról látható, hogy az esőztető ö egységek területi kiterjedésének 870 ha- ig való növeléséig, függetlenül a szivattyú emelési magasságától, mellékvezetékenként = 2 db szárnyvezeték egyidejű üzeme adja a felszínalatti csőhálózat fektetési költségének optimális értékét. Az ettől eltérő számú szárnyvezeték alkalmazásával a költségek rohamosan emelkednek. Az 1161-1949 ha kiterjedésű esőztető egységek felszinalatti csőhálózatának gazdaságos létesítése érdekében pedig az üzemelő szárnyvezetékek számát már = 3-4 db-ban kell megállapítani, mert igy különösen az alacsonyabb emelőmagasságok esetén (H =60- 70 m) nincs lényeges különbség a csőházlózat fektetési költségében. A nagyobb emelési magasságok tartományában azonban (H = 75-80 m) mintegy 300 Ft/ha fajlagos emelkedés következik be a felszinalatti csőhálózat fektetési költségében, ha = 3 db szárnyvezeték helyett = 4 db szárnyvezetéket alkalmazunk. A 18. ábra az T = 10,0 mm/6 intenzitást adó különböző nagyságú esőztető fajlagos fektetési költségét ábrázolja. Az ábrán a jellemző adatok megtalálhatók. Lényegében az előző ábrának megfelelő következtetések vonhatók le ebben az esetben is, azzal a különbséggel, hogy a nagyobb F = 1380 ha területi kiterjedésű esőztető egységek esetén is = 2 db számyvezeték alkalmazásával kapjuk a felszinalatti csőhálózat fektetési költségének minimális értékét. A 17. és 18. ábrán vázolt megoldások esetén felmerülhet a kérdés, hogy mi lesz a fektetési költségek értékével, ha mellékvezetékenként N =1 db szárnyvezetéket alkalmazunk. Ebben az esetben a csőhálózat fektetési költsége az újabb vizsgálatok eredményei szerint nem csökken, hanem emelkedik. Amennyiben az = 1 db szárnyvezeték alkalmazása a csőhálózat fektetési költségének rohamos csökkenését eredményezné akkor sem alkalmazhatnánk, mert az azonos időben öntözött területek kiterjedése nem érné el a legkisebb mezőgazdasági egység nagyságát. Az elmondottakat összefoglalva általánosságban megállapítható., hogy az esőztető egységek felszinalatti csőhálózatának gazdaságos létesítését a mellékvezetékenként üzemelő szárnyvezetékek száma nagymértékben befolyásolja. Az üzemelő szárnyvezetékek optimális száma, az esőztető egységek területi kiterjedése, az intenzitás, valamint az esőztető egységek te- rülete l/3 vagy l/4-ének egy vagy két tagban való öntözése között szoros kapcsolat áll fenn.- 82 -
