Fekete András: Esőztető öntözési egységek tervezése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)
1. Alapadatok - 2. Az esőztető öntözési egységek helyszínrajzi kialakítása
1. ALAPADATOK Mielőtt az esőztető öntözési egységek tervezésével kapcsolatos kérdések tárgyalásával foglalkoznánk, foglaljuk össze azokat az alapadatokat, amelyek a tervezéssel szoros kapcsolatban állnak, amelyeket a tervezés megkezdése előtt tisztáznunk kell, mert az esőztető egységek tervezésének alapjait képezik. Az alapadatok a következők: T [nap] t £6/nap] h [mm] Te CnaP] Fe[kh,ha] n []db] T [mm/6] H, [m] t [m] öntözési forduló, napi üzemidő, az egy alkalommal kiadandó csapadékmagasság, (viz- norma) a területegység öntözési ideje, az egyidőben öntözendő terület nagysága, egy szárnyvezetéken egyidőben üzemelő szórófejek száma, az alkalmazandó átlagos intenzitás értéke, a hidránsok egymástóli távolsága, a szórófejek egymástól való távolsága (a számyveze- téken). Az alapadatokból látható, hogy azok részben mezőgazdasági, részben műszaki jellegűek, részben pedig az öntözés üzemével állnak szoros kapcsolatban. Elhatárolni őket egymástól élesen nem lehet és nem is szabad. Pl.: a szárnyvezetéken egyidőben üzemelő szórófejek száma műszaki hidraulikai alapadat. Előfordulhat ugyanis, hogy a szórófejek számának növelése gazdaságosabb beruházást eredményezne, mezőgazdaságilag mégsem lehet számukat meghatározott érték főié emelni, mert az egyenlőtlen csapadékeloszlást eredményezne a szárnyvezeték menetén, illetve az egész öntözött területen. 2. AZ ESŐZTETŐ ÖNTÖZÉSI EGYSÉGEK HELYSZÍNRAJZI KIALAKÍTÁSA Az esőztető öntözési egységeket (fürtöket) függetlenül területi kiterjedésüktől, a hidraulikai, gazdaságossági, üzemi és a mezőgazdasági szem pontok egyidejű figyelembevételével meghatározott területelemekből lehet felépíteni. Az esőztető öntözési egységek helyszinrajzi kialakításának első lépéseként meg kell tehát ismerkednünk azoknak az elemi területeknek a fogalmával, amelyekből az esőztető egységek felépíthetők.- 4 -
