Fekete András: Esőztető öntözési egységek tervezése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)

3. Az esőztető öntözési egységek vizsgálata - 3.4 A szárnyvezetéken egyidőben üzemelő szórófejek számának hatása az esőztető egység felszínalatti csőhálózatának fektetési költségére

és ettől kezdődően a fektetési költség értékben a nyomásveszteségtől függően, mintegy 100-200 Ft különbség jelentkezik, az = 4 db szárnyvezetékes változat javára. Hasonló megállapitások tehetők az N^= 5 illetve =6

db szárnyvezetékes változatok esetében is azzal a különbséggel, hogy h= 29- 45 m nyomásveszteség tartományban a két változat felszínalatti csőhálózatának fektetési költsége csaknem azonos értékű, mig a 2-29 m nyomásvesz- teségtartományban lényeges különbség mutatkozik az F = 25,65 ha-1 nagyobb területű, = 5 db szárnyvezetékes változat javára. Az = 3 és = 4 db,

valamint az N.( = 5 db és = 6 db szárnyvezetékes változatok között függetlenül a nyomásveszteségtől mintegy 500 000- 1 500 000 Ft a felszinalatti csőhálózat fektetési költségének különbsége. A különböző esőztető egységek költségminimum poligoníának reális összehasonlítása természetesen csak a mértékadó hidránsnál szükséges nyomás, valamint a szivattyútelep optimális emelési magasságának ismeretében lehetséges. Mivel az ábránk esetében valamennyi esőztető egység szárnyvezetékén azonos a szórófejek száma, azonos az intenzitás értéke és azonos az egy tagban öntözhető terület nagysága, lehetőség van azonos nyomásveszteség esetén a reális ösz- szehasonlitásra. Pl. ha a hidránsnál szükséges nyomás értékét 40 m-re és a szivattyútelep emelőmagasságát 70 m-re vesszük fel, akkor a felszinalatti csővezetékben a megengedhető nyomásveszteség értéke h = 30 m.

Ilyen értékű megengedhető nyomásveszteség esetén az ábráról láthatóan, csak az = 3 vagy = 4 db szárnyvezetékes változat jöhet számitásba

(a felszinalatti csőhálózat fektetési költsége ekkor a legkisebb), ha az adott nagyságú területet az ábrán látható vázlatnak megfelelő szivattyútelep- valamint csőelrendezésnek megfelelően akarjuk berendezni. Az esőztető egységek költségminimum-poligonjainak elemzéséből világosan kitűnik, hogy a berendezendő terület nagyságától és alakjától függően minden esetben meg kell keresni azokat az üzemi egységeket és azokból felépíthető területegységeket. melyek az esőztető egység felszinalatti csőhálózatának leggazdaságosabb megoldását eredményezik.

3. 4 A szárnyvezetéken egyidőben üzemelő szórófejek számának hatása az esőztető egység felszinalatti csőhálózatának fektetési költségére

Az előzőekben meghatározott, a sablonos üzemet figyelembevevő üzemi egységek alapján megszerkesztett mellékvezetékek felhasználása több ezer esőztető egység kialakítását teszi lehetővé a helyszínrajzi kialakítás szellemében. A számyvezetékek hidraulikai, valamint a felszinalatti csőhálózat gazdaságos műszaki méretezése után minden olyan jellemző adat rendelkezésünkre áll, amely a különböző nagyságú, geometriai elrende- 44 -