Fekete András: Esőztető öntözési egységek tervezése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)

3. Az esőztető öntözési egységek vizsgálata - 3.3 A felszínalatti csőhálózat gazdaságos műszaki méretezése

3.31 A mellékvezetékek költségminlmum poligonja

A mellékvezetékek költségminimum-poligonját, mely a nyomásveszteség (h) és kiviteli költség (B) kapcsolatát fejezi ki, a 8^_ és 9. ábrán mutatjuk be. A 8. ábra a 3.1 fejezetben kialakított, N = 2+2, N = 3+3, N = 4+4 és N = 5+5 szárnyvezetékekkel üzemelő és számyvezetékenként n = 10 db szórófejjel működő a tipusu mellékvezetékek költségminimum-poligonját ábrázolja. Az ábra függőleges tengelyén a kérdéses mellékvezeték kiviteli költségét B QlOOO Ft] , vízszintes tengelyén pedig a mellékvezetékben előálló nyomásveszteséget, h' £m] tüntettük fel. A polgionon lévő fekete pontok a poligon sarokpontjai. Az ábráról megállapítható, hogy azonos nyom árveszteség esetén a szárnyvezetékek számának növelésével a mellékvezetékek kiviteli költsége is emelkedi. A 9. ábráról, melyen a b tipusu mellékvezetékek költségminimum-poligon jai láthatók, az előzőhöz hasonló megállapítások tehetők. A költségminimum poligonokból azonban nem vonható le az a téves következtetés, hogy az esőztető egységet azokból a területegységek alkotta mellékvezetékekből kell összeállítanunk, amelyek költ- ségminimum-poligonja a legkisebb kiviteli költséget mutatja (a 8. és 9. ábrán az N = 2+2) hanem azokból, amelyek az egész esőztető egység kiviteli költségének minimumát eredményezik.

3.32 Az esőztető egység felszínalatti csőhálózatának költs égmlnimum-poligonja

A 10. ábrán az F = 670 ha nagyságú esőztető egységek költségminimum-poligonja látható. A nagyjából azonos nagyságú esőztető egységeket a helyszinrajzi kialakításnak megfelelően az T= 7,5 mm/ó intenzitással működő üzemi egységekből összeállítható területegységekből alakítottuk ki úgy, hogy a területegységeken = 3, = 4, = 5 és = 6 db szárnyvezeték üzemel melyek mindegyikén n = 10 db szórófej működik. Valameny- nyi esőztető egység területének összefüggő l/3-a öntözhető azonos időben.

A szivattyútelep központos elhelyezésű. A felszínalatti csővezetékben megengedhető nyomásveszteség-tartomány, az ábráról láthatóan, 2-55 m között változik. Az ábra függőleges tengelyén a különböző nyomásveszteséghez tartozó fektetési költséget ábrázoltuk, B ^1000 Ft] . Az ábrát szemlélve megállapítható, hogy a mellékvezetékenként = 3 és = 4 db szárnyvezetékkel üzemelő azonos területi kiterjedésű esőztető egységek (F =663,65 ha) költségminimum-poligonja csaknem azonos lefutású. A 9-12 m és 33-38 m nyomásveszteség tartományban teljesen fedik egymást, illetve fektetési költségük megegyező. A h = 28 m nyomásveszteségtől kezdődően azonban az = 3 db szárnyvezetékes változat költségminimum-poligonja fölé emelkedik az = 4 db szárnyvezetékes változat költségminimum poligonjának- 37 -