Fekete András: Esőztető öntözési egységek tervezése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1970)
3. Az esőztető öntözési egységek vizsgálata - 3.2 Az esőztető egységek fővezetékelrendezési formái
A számyvezetékek méretezésének részletes ismertetését Dr.Dobos Alajos: "Esőztető szárnyvezetékek hidraulikai méretezése" c. munkája tartalmazza. 3.2 Az esőztető egységek fővezetékelrendezési formái Az előzőekben meghatározott mellékvezetékekkel a 6. és 7, ábrán látható geometriai elrendezésű felszínalatti csőhálózatok alakíthatók ki. A 6/a.. 6/b. és 6/c. ábra központi szivattyutelephelyezést szemléltet. A szivattyúteleptől jobbra-balra egy-egy fővezeték ágazik ki, amelyhez a mellékvezetékek fésUfogszerűen csatlakoznak (fésűs elrendezés). A fővezetékekhez kapcsolódó, az előzőekben ismertetett különböző tipusu mellék«- vezetékekkel az esőztető egység területének l/3-a, l/4-e, 2x1/6-a, 2x1/8-a, 4xl/l2-e és 4xl/l6-a öntözhető egyidejűleg. A 6/d. és 6/e. ábrán a szélső elhelyezésű szivattyúteleptől jobbra és balra kiágazó fővezetékekhez csatlakozó mellékvezetékelrendezést láthatunk. Az ábrán az esőztető egység területe 1/3-a egy illetve két tagban való öntözési lehetőségét vonalkázással is bejelöltük. Az esőztető egység területe l/4-ének egy illetve két tagban való öntözése az előző vezetékelrendezésekkel szintén megvalósítható. A 7/a és 7/b. ábra az öntözési gyakorlatban igen elterjedten alkalmazott fővezetékelrendezést szemléltet. Az 7/a.ábra szerint a központosán elhelyezett szivattyúteleptől jobbra-balra két-két (összesen négy) fővezeték ágazik ki, amelyekhez csatlakoznak a mellékvezetékek. A fő- és mellékvezetékek teljes szimmetrikus rendszert alkotnak. Hasonló megoldás az un. H alakú fővezetékelrendezés is, melyet a 7/a. ábrán szaggatött vonallal tüntettünk fel. Ebből a formából származtatható a 7/b. ábrán látható fővezetékelrendezés is azzal a különbséggel, hogy a központban elhelyezett szivattyúteleptől kiágazó négy db fővezeték a hozzájuk tartozó l/4 területrész súlypontjába fut és ott ágazik szét két ágra. E megoldásnak előnye, hogy fővezetékenként 2-2 db. mellékvezeték teljesen azonos átmérőből alakítható ki s igy végeiken a nyomás is azonos értékű lesz. A 7/c. és 7/d. ábra az ágas vezetékelrendezési megoldást mutatja szélső szivattyútelep- elhelyezéssel. A két elrendezés között csupán annyi a különbség, hogy a 7/c. ábrán a szivattyúteleptől közvetlenül ágazik ki mellékvezeték, mig a 7/d. ábrán a szivattyútelep az első mellékvezetéktől meghatározott távolságban nyer elhelyezést. Mindkét megoldás lehetőséget ad az esőztető egység területe l/3-ának, l/4-ének, 2xl/6-ának és 2xl/8-ának egyidejű öntözésére. Az ábrákon bemutatott fővezetékelrendezési megoldáson kívül a gyakorlat még számos elrendezési lehetőséget vet fel. A fővezetékek vonalvezetésének különböző megoldásai egyrészt a terület adottságaiból, másrészt a tervező gazdaságosságra való törekvéséből adódnak. Annak megállapítására, hogy hol mely fővezetékelrendezés eredményez gazdaságosabb beruházást, minden esetben külön vizsgálatot kell végezni.- 33 -
