Fekete András - Szolnoky Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

4. A vízmosások rendezése

melyet a szárnyfalakkal valósítunk meg. A gát mögötti földfeltöltés elé szű­rőréteget helyezünk, amelyből az átszivárgó vizet a gáttestbe épitett szivár- gónyilásokon vezetjük tovább a vizládába. A vizláda az átbukó viz energiájá­nak illetve ütésének felfogására szolgál. A gáttest alakját a gát magasságától függően a 4-16, ábra szemlélteti. A gátat sulytámfalként kell méretezni nedves földnyomást figyelembe véve. Ha a gáttest méretezésekor részletes talajmechanikai vizsgálatok nem áll­nak rendelkezésre, akkor M = 8 m magasságig a 4—17. ábrán közölt grafi­kon jól használható, amely a következő alapfeltételek figyelembevételével készült: 1. A támfal háttöltésének felső sikja vízszintes és terheletlen; 2. A földnyomás eredője vízszintesen hat és a támfal szabad magas­ságának alsó harmadában támad; 3. A támfal hátoldala függőleges és a háttöltést képező földanyag leg­kisebb súrlódási szöge = 20°; 4. A támfal felső szélessége rizorr nélkül legalább 0,60 m. 1,2 m 8,0m H< 8,0 m .0,70 4-16. ábra 88

Next

/
Oldalképek
Tartalom