Fekete András - Szolnoky Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

2. Ármentesítés és árvízvédekezés

2. 43 A töltés megcsúszása A töltés és az altalaj érintkezési sávjában, a nem kellő gondossággal végzett alapozás következtében, szivárgó réteg alakul ki. Ilyen réteg szivár­gások kialakulásához vezethetnek az állati kártevők járatai, az eredeti terep gyökerekkel átjárt felszini rétegének hiányos eltávolítása, vagy többször is erősített töltéseinknél a töltésrészek összetömöritésének nem megfelélő vol­ta is (2—30. ábra). Ha az átázás olyan mértékű, hogy a töltés a viznyomás hatásáfa a megcsúszás vagy roskadás jeleit kezdi mutatni (2—31. ábra) azaz mentett oldali rézsűje kezd szétfolyni, esetleg repedések mutatkoznak rajta, akkor a töltés megcsúszása ellen az egész töltést erősíthetjük azzal, hogy d koro­nában cölöpsort verünk a töltésen keresztül és igy biztosítjuk annak jobb összetartását. A cölöpök egymástól való távolsága 50-80 cm. Ez a régebben alkalmazott védekezés azonban túl hosszú ideig tart, a cölöpverővel való fel­vonulás és átállás nagyon meglassítja a munkát, ezért célszerűbb ugyanúgy védekezni a megcsúszás ellen, mint az átázás ellen, azaz szádfalazni, vagy a mentett oldalon homokzsákkal megtámasztani, leterhelni a töltést. 35 2-30. ábra

Next

/
Oldalképek
Tartalom