Fekete András - Szolnoky Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

2. Ármentesítés és árvízvédekezés

2. 43 A töltés megcsúszása

A töltés és az altalaj érintkezési sávjában, a nem kellő gondossággal végzett alapozás következtében, szivárgó réteg alakul ki. Ilyen réteg szivárgások kialakulásához vezethetnek az állati kártevők járatai, az eredeti terep gyökerekkel átjárt felszini rétegének hiányos eltávolítása, vagy többször is erősített töltéseinknél a töltésrészek összetömöritésének nem megfelélő volta is (2—30. ábra).

Ha az átázás olyan mértékű, hogy a töltés a viznyomás hatásáfa a megcsúszás vagy roskadás jeleit kezdi mutatni (2—31. ábra) azaz mentett oldali rézsűje kezd szétfolyni, esetleg repedések mutatkoznak rajta, akkor a töltés megcsúszása ellen az egész töltést erősíthetjük azzal, hogy d koronában cölöpsort verünk a töltésen keresztül és igy biztosítjuk annak jobb összetartását. A cölöpök egymástól való távolsága 50-80 cm. Ez a régebben alkalmazott védekezés azonban túl hosszú ideig tart, a cölöpverővel való felvonulás és átállás nagyon meglassítja a munkát, ezért célszerűbb ugyanúgy védekezni a megcsúszás ellen, mint az átázás ellen, azaz szádfalazni, vagy a mentett oldalon homokzsákkal megtámasztani, leterhelni a töltést.

35

2-30. ábra