Fekete András - Szolnoky Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
2. Ármentesítés és árvízvédekezés
A 2—26. ábrán látható módon tervezett keresztezési műtárgyban mind a mentett, mind a vizfelőli oldalon elzáró szerkezetet épitünk be. A nyomócső az átvezetésnél esetleg szigetelést is igényelhet. ___ A védvonalba épitett műtárgyak kialakítására a 2—21. ábra szerint csőzsilip mutat példát. A keresztezéskor kerülni kell a szivárgást elősegítő sik- és cölöpalapozást, a műtárgyakat vizzárőan, különleges biztonságú dilatációs hézagokkal és csatlakozásokkal kell megépíteni. Célszerű a szivárgási uthosszt megnövelő szádfalak és ''gallérok” létesítése., # 2.4 Árvízvédelem Az árvizvédelem célja a gátak állapotát az árvíz ideje alatt minél jobban karban tartani, a jelentkező hibákat azonnal kiküszöbölni és ott, ahol a gátak elégtelennek mutatkoznak erősítésűkről gondoskodni. Szükséges ezenkívül, hogy az árvizvédelem gondoskodjék a veszélyeztetett területek kiürítéséről és esetleg az ártérbe beömlő vizeknek az összeszoritásáről, lokalizálásáról és az emiatt keletkező társadalmi károknak a legminimálisabbra történő csökkentéséről. A beruházások lényeges növelésével olyan gátakat is lehetne ugyan építeni, amelyek későbbi védekezési munkát nem is kívánnak, a védekezés azonban ekkor is szükséges lenne nemcsak a gátak gyengesége, hanem a gátak elöregedése és az árvizek magasságának bizonytalansága miatt. A következőkben az árvíz idején előforduló, a gátak állékonyságát veszélyeztető legfontosabb jelenségeket és a védekezés módját tekintjük át. 2.41 Töltésátázás A töltésen átszivárgó vagy az altalajból a töltésbe szivárgó viz_ hatására (2—28. ábra) a töltés annál jobban átázik, minél magasabb a vizterhelés és minél tartősabb az árhullám. Az átázott töltés stabilitása csökken és a gát szelvénye vagy anyaga nem megfelelő, az átázott töltés elvesztheti állékonyságát, a mentett oldali rézsű leszakad, gyakran szétfolyik és a nyomás hatására elcsúszik az egész átázott töltés. Az átázások ellen használt védekezési módok közül a 2—29, ábrán három módszert mutatunk be. Az első esetben homokzsákokkal vagy homokos kavics szivárgó padkával terheljük le a talajt és igy gátoljuk meg, hogy a kilépő viz magával ragadja a talajrészeket s egyben megtámasztjuk az átázott töltés lábát is. A második esetben szorító gáttal (pl. homokzsákból) egy el- lennyomő medencét hozunk létre, mellyel ugyan megemeljük a szivárgási vonalat, de lecsökkentjük a hidraulikus gradienst. 31
