Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Folyószabályozás és árvízvédelem - A holtágak életre kelnek? - A holtág-rehabilitáció
Különösen az 1990-es évek elején, mikor az építési (tervezési) piac nagyon beszűkült, állandó gondot jelentett a kapacitás lekötése. A zömmel egyszemélyes kft.-kbe „kiszerve- zős" új helyzetben bizonytalanság uralkodott, vajon az így önállóvá váló cégek miként tudják magukat fenntartani, életképesek (piacképesek) lesznek-e, mennyire tudnak (akarnak) részt venni a rendkívüli védekezési feladatok ellátásában, milyen mértékben lesznek rugalmasak az igazgatósági felkérésekkel kapcsolatban?34 A KÖTIVIÉP' B Kft. lógója A kilencvenes évek első jelentősebb árhulláma 1993 legvégén, illetve a következő év elején vonult végig a Tisza mentén. A Közép-Tisza vidékén a tetőzési értékek az addig mért maximum 80%-a körül mozogtak. Miközben az áradásnak köszönhetően a holtágak (Szajoli, Gyova-mámai, Cibakházi, Malomzugi) frissvíz utánpótlást kaptak a természettől, a szakemberek kevésbé voltak derűlátók egy tavaszi hóolvadásos árvíz tekintetében, hiszen a talajok vízzel telítetté váltak.35 Szerencsére a 1994. tavaszi esőzések által okozott árvíz csak elsőfokú védekezésre késztette az Igazgatóságot. Mindez azonban nem feledtette, hogy az időszerű helyzetet figyelembe véve sürgősen át kell dolgozni az árvízvédelmi fejlesztési tervet, meg kell határozni, mik azok a feladatok, amelyek nem tűrhetnek halasztást. A részletek mellőzésével csak néhány adat: 18,4 km töltés újjáépítése, 59 km hosszon a magassági hiány megszüntetése, műtárgyak átépítése, újak megépítése, töltések altalajának kijavítása stb. Az egyébként jóvá nem hagyott terv 1995-re összesen 3,8 milliárd forintot irányzott elő!36 37 1995 végén árvízi szempontból súlyos helyzet alakult ki a Körösök vidékén olyany- nyira, hogy a KÖTIVIZIG szakembereinek egy részét is elvezényelték a védekezéshez. Ám az igazi árvízi megpróbáltatások a Közép-Tisza mentén továbbra is várattak magukra. A holtágak életre kelnek? - A holtág-rehabilitáció A 90-es évek első felében a vízügyi szolgálat megújult vezetése a rendszerváltással együtt arra is lehetőséget kapott, hogy a folyószabályozási-árvízvédelmi kérdések kezelését illetően is új gondolatokkal jelentkezzen. Nem csupán a Kiskörei-tározó kérdésében mutatott nagyfokú rugalmasságot, hanem általában a környezet- és természet- védelem igényeinek fokozottabb kielégítése tekintetében is. „A vízügyi szolgálat már 1992-ben megkezdte az ún. holtág-rehabilitációs programot, 1995-ben pedig a Tiszán az ún. zöld folyosó programot. Ezek a programok már célul tűzték ki a Tisza árvizeinek visszatartására szóba jöhető lehetőségek vizsgálatát, részben a holtágak felélesztésével, részben a mentett oldalra történő vízkivezetéssel, az ottani természeti értékek növelése érdekében."17 34 Lovas Attila: Az új év küszöbén. Közép-Tisza, 1994/1. 35 Hegedűs Mátyás: Év végi árvíz a Tiszán. Közép-Tisza, 1994/1. 36 Csurgó Sándor: Az árvízvédelmi fejlesztési terv aktualizálásának főbb adatai. Közép-Tisza, 1994/6. Egyébként a fejlesztési tervet - figyelembe véve az új felmérésekés vizsgálatok eredményeit - 1997-ben ismét felülvizsgálták. (Böröcz Mihály: Köröszug - a múlt. Közép-Tisza, 1998/5. 37 Dr. Váradi József: A virágzó Tisza-vidékért. http://epa.oszk.hu/00l00/00179/00001/pdf/02viragzo.pdf 78
