Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Folyószabályozás és árvízvédelem - A Közép-Tisza árvízvédelme az 1980-as évek derekán
A fentieknek megfelelően 1984-ben a következő mederszabályozási sorrendet javasolták a Vízügyi Igazgatóság szakemberei: • a folyamatban lévő és az árvízi biztonságot szolgáló mederszabályozási munkák 1990ig történő befejezését; • a Szolnok-Csongrád közötti folyószakasz szabályozását és a gázlók rendezését; • a Kisköre-Szolnok közötti szakasz szabályozási munkáinak elvégzését;10 * és végül • a Tiszafüred-Kisköre közötti szakasz kiegészítő mederszabályozási munkáinak folyamatba vételét és befejezését. A Közép-Tisza árvízvédelme az 1980-as évek derekán A folyó XIX-XX. századi vízjárását vizsgálva" szembeötlő, hogy az árvizek maximumai az 1876-1920 közötti alig ötven év alatt jelentős emelkedést mutattak. Ugyanakkor az 1960-tól számított negyedszázad alatt a nagy (azaz a szolnoki 800 cm feletti) árvizek gyakorisága és tartóssága megnövekedett. A KÖTIVIZIG hidrológus szakemberei tovább elemezve a vízjárási sajátosságokat megállapították, hogy míg 1901-1960 között átlagosan 2,6 évenként vonult le egy-egy 650 cm feletti árhullám10 * 12, addig ez a gyakoriság 1960-1981 között - átlagosan 40 napos tartóssággal - 1,18 évre nőtt és ugyanebben az időszakban 14 esetben vonult le 800 cm feletti vízállással a Tisza.13 Mindez azért is volt lényeges megfigyelés, mert a Közép-Tisza vidék akkoriban 656 km hosszú védvonalai 3885,64 km2 területet védtek, ahol a nemzeti vagyon 1991-es áron elérte a 330 milliárd forintot, az országos érték 23,7%-át. 10 Egy 1981-es megállapítás szerint a megelőző évek során a Kisköre alatti folyószakasz mindkét oldali mederpartja mintegy 65%-ban beszakadt. A szakadások helyei Tiszabura, Tiszaroff, Tiszasüly, Beseny- szög, Szajol, Szolnok (mindkét oldalon), Tiszavárkony, Martfű, Nagyrév és Kerekdomb térségében voltak. (Dr. Csikasz Sándor: Bemutatkozik az árvízvédelmi és folyószabályozási osztály. Közép-Tisza, 1981/7.) " Dr. Hegedűs Lajos: A Közép-Tisza vidék árvízvédelme. Vízügyi Közlemények, 1986/3. 12 Ez a szolnoki vízszint jelentette az I. fokú árvízi készültséget. 13 A Tisza 1981 márciusában például 1843 óta a negyedik legmagasabb tetőző vízállással (Szolnok, 885 cm) vonult le. A védekezés valamint a helyreállítás költségei a Vízügyi Igazgatóság területén meghaladták a 35, illetve 15 millió Ft-ot. (Dr. Csikasz Sándor: Megelőzés és védekezés. Közép-Tisza, 1981/6.) 69 Magyarország árvízvédelmi fővédvonalainak megoszlása
