Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Folyószabályozás és árvízvédelem - Árvizek az 1970-es évek második felében
FOLYÓSZABÁLYOZÁS ÉS ÁRVÍZVÉDELEM Árvizek az 1970-es évek második felében Az 1970-es nagy tiszai árvíz után bekövetkező komolyabb védekezést igénylő áradás 1977 tavaszán történt. A szolnoki mércén 882 cm-rel tetőzött a folyó, amely az addig észlelt legmagasabb értéknél (909 cm) mindössze 27 cm-rel volt alacsonyabb. Az árvíz félannyi ideig tartott mint az 1970-es, viszont meglepetést keltett, hogy a tetőző vízhozam elérte a 2100 m3/s- ot. Ez teljesen ellentmondott az addig elfogadott vízhozamgörbének, amely szerint ilyen magasság esetén 3000-3200 m3-nek kellett volna levonulnia. A számítógépes ellenőrzés (felszíngörbe) kimutatta, hogy nem tarthatók az időközben engedély nélkül kialakított és megmagasított nyárigátak. Az erős szél által öt napon át tartó hullámverés nem okozott komolyabb károkat, mert azt a hullámtéri erdők jelentős mértékben felfogták, nem kellett nagy hosszakra kiterjedően költséges rőzseművekkel védeni a töltéseket elhabolás ellen. Ellentétben 1970-nel, amikor 30 km töltést kellett rőzseművekkel borítani, most csak 9,5 km-en folyt hasonló módon a védekezés, mégis akkor jóval nagyobb volt az elhabolás okozta kár. A 32 napos zagyvái, majd 63 napos tiszai védekezés tekintetében újra bebizonyosodott, hogy nem az alkalmazott létszám, hanem az emberek begyakorlottsága a fontos.1 Ugyancsak jelentős (a téli tiszai árvizek között a legnagyobb) árvíz vonult végig a Tiszán 1979 január-februárjában. Január végén a Felső-Tiszán elindult árhullám a tokaji, tiszafüredi, valamint tiszaroffi vízmércén meghaladta az addigi maximumot és Szolnok térségében is az addigi LNV-hez közel tetőzött.2 Árvízi védekezés az 1970-es években ' Dr. Csikasz Sándor: Elmúlt a veszély! Gondolatok a tiszai árvízvédekezésről. Közép-Tisza, 1977/2. 2 Dr. Hegedűs Lajos: 1979. január-februári Tisza-völgyi árvédekezés tapasztalatai. Magyar Vízgazdálkodás, 1979/5. 65
