Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Vízgazdálkodás Szolnok megyében - Tisza-tavi Kódex
A rendszerváltozást követő első évtized végére egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az éghajlatváltozás folyamatosan érvényesülő tendenciái, valamint a Tározó használatának az új társadalmi-gazdasági viszonyok között kialakuló rendje miatt a Tisza-tóval kapcsolatos működtetési-üzemeltetési szabályok újragondolására van szükség. Ezt a felismerést követte az egyeztetések sorozata, amelynek eredményképpen 2010. május 14-én, a Tisza-tó Napján az érdekeltek aláírták a Tisza-tavi Kódex Együttműködési Megállapodást.61 A Megállapodásban rögzítették a Tisza-tó jelentőségét62 63 az alföldi térség vízhiányainak csökkentésében, a tiszai vízminőségi folyamatok kézben tartásában, a vízerőmű révén a megújuló zöld-energia hasznosításában53, a víziközlekedésben, a régió természetvédelmi értékeinek megőrzésében64. Nagyon lényeges volt annak kimondása, hogy az árvíz a Tiszán, és ennek megfelelően a Tisza-tóban gyakorta előforduló természeti jelenség. Az árvíz kártételei ellen való védekezés az áradás idején minden egyéb tevékenységet megelőz. A Kódex - igazodva az 1993. évi kormányhatározatban foglaltakhoz - kijelölte az egyes tavi öblözetek használatának fő irányát is. A Tározó déli része, az Abádszalóki- öböl az üdülés, a horgászat és a vízi szórakozások, a Tisza-tó középső részén található Sarudi-, Poroszlói- és Tiszafüredi-medencék főként a horgászat, a csendes vízi turizmus, az ökoturizmus és természetvédelem, míg a tó felső, Tiszavalki-medencéje a természet- védelem érdekeit kell, hogy elsősorban szolgálják. Tekintettel arra, hogy az 1993. évi kormányhatározat 2013-ban lejár, a szabályozási rend alapos és sokoldalú vizsgálatával lehet az üzemeltetési előírásokat módosítani. Ami a Tisza-tó vízügyi kezelését illeti, az akkori állásfoglalások szerint annak elsősorban a Tározó akkori állapotának, működőképességének megőrzésére kell irányulnia. Ez elsősorban a káros folyamatok megállítására, szerencsés esetben visszafordítására korlátozódik, amelynek főbb feladatai: • a káros mértékű vízinövény borítottság csökkentése, a nyílt és fedett vízfelületek arányának még elviselhető szinten tartása; • a hullámverés elleni védelem (mind alapvédelem, mind nagyvízi védelem tekintetében történő) fenntartása; • az öblítő rendszerek zavartalan működésének biztosítása és (a belső áramlási viszonyok) fenntartása; • a kis vízterek közötti közvetlen kapcsolatok, vándorlási útvonalak és megfelelő telelő helyek kialakítása a kisvizes időszakban - tervezetten, a kiválasztott vízterek zártan maradása mellett; • jelentős természeti értékeket képviselő holt terek, holtágak megőrzése, eutrofizációs folyamataik mérséklése; • a védelmi és üzemi rendszerek zavartalan és biztonságos működtetése. A Tisza-tavi vízminőség monitorozása keretében - a tó mozaikosságát figyelembe véve - 28 mintavételi ponton, havi gyakorisággal ellenőrzik a víz állapotát. 61 Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács - Tisza-tavi Kódex, a Tisza-tó fenntartható használatának szabálygyűjteménye. http://www.tisza-to-fejlesztes.hu/?d=4501 62 „A Kiskörei Vízlépcső és tározója - a Tisza-tó - immár egy évszázados folyamat eredménye, a vízlépcsők (Békész- szentandrás, Tiszalök, Békés, Körösladány) és a vízátvezető - (Keleti, Nyugati, Nagykunsági, Jászsági) - főcsatornákkal, a ma is fejlődő Tisza-Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer legnagyobb és meghatározó létesítménye." 63A vízlépcsőben levő 28 MW-os vízerőmű a vízjárási viszonyoktól függően 39-122 millió kWh megújuló energia termelésére ad lehetőséget. 64 A Tisza-tó madárvilága európai mértékekkel mérve is kiemelkedő jelentőségű. Az UNESCO Világörökség Listáján, a Natura 2000 hálózatában és a Ramsari Egyezményben szereplő kultúrtáj része. 63
