Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Vízgazdálkodás Szolnok megyében - A Komplex Tisza-tó Projekt és a Tisza-Körös völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer (TIKEVIR)
Novac-patakba, ahonnan a Visó folyón keresztül több hullámban jutott a Tiszába. Ez az újabb szennyezés a cianid katasztrófa által érintetlen Tisza, Szamos feletti szakaszát is sújtotta. Mivel a szennyhullám minden esetben áradással érkezett, ebben az időben a Tisza hullámtere víz alatt volt. Ennek következményeként a szennyvíz, valamint kiülepedett iszapja a teljes hullámtéri élővilágot is veszélyeztette, ideértve a természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű holtmedreket, kubikgödröket is.54 A Komplex Tisza-tó Projekt és a Tisza-Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer (TIKEVIR) A Tisza-tó és kapcsolódó műtárgyai, amelyek térségükben széles körben hozzájárulnak a mezőgazdasági és ipari termelés biztonságának megteremtéséhez, az ökológiai sokszínűség elősegítéséhez és fenntartásához, egy az egész Alföldre kiterjedő vízgazdálkodási rendszer meghatározó részét képezik. A víztározási-szétosztási rendszernek fenntartása (rekonstrukciója), valamint fejlesztése az ország alapvető vízgazdálkodási érdeke. Az Európai Unió által megfogalmazott és a magyar jogrendbe is bekapcsolt ajánlás, a Víz Keretirányelv (VKI) meghatározott feladatokat rótt a Magyar Államra, amelynek eredményeképpen 2015-re a hazai felszíni és felszín alatti vizeknek jó állapotba kell kerülniük. Nem részletezve azt, milyen feltételei vannak a „jó" állapotú vizeknek, tekintsük át, milyen szerepet töltenek be az alföldi tározó és vízátvezető rendszerek a VKI-programban, s mindez milyen teendőket tesz szükségessé! A Tisza-tavi fejlesztési feladatok rendszerbe foglalása már 2005-ben megkezdődött. A Tisza-tó projekt első pályázati anyaga azonban csak a Tisza-tó fejlesztési feladataival foglakozott, és elsősorban azokra a munkákra irányult, amelyek a Tisza-tó létesítése során nem, vagy csak részlegesen készültek el. Időközben nyilvánvalóvá vált, hogy a fejlesztések csak akkor érik el igazán céljukat, ha illeszkednek egy olyan rendszerbe, ami tekintettel van a Tisza-tavi tározott víz átvezetésével érintett Körös-völgyi térség 55 vízgazdálkodására is. Mindezt a kezdeményező KÖTI-KÖVIZIG (Szolnok) irányításával az érintett két másik környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (TIKÖVIZIG-Debrecen és a KÖR-KÖVIZIG- Gyula) közösen dolgozta ki, és így született meg a Komplex Tisza-tó Projekt.56 A dolog természetéből fakadóan a komplex elképzelésben megmaradtak a Tisza- tóval foglalkozó első projekt fő elemei, de ezek kiegészültek a Tisza-Körös völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer (TIKEVIR) fejlesztési feladataival. A Tisza-tó részprojektben foglalt feladatok fő céljai, hogy • a Tározó belső víztereit a víz megfelelő folyamatos cseréjével természetközeli állapotra hozza; • a Tározó kapacitását, használati értékét fenntartsa úgy, hogy a kialakult környezetet ne károsítsa; • biodiverzitás megtartásával, illetve növelésével megőrizze a természetvédelmi értékeket, visszaszorítsa a túl szapora fajokat. Ezen belül cél a belső áramlási folyamatok elősegítése, az eutrofizáció lassítása, a víz minőségének és használati értékének védelme, fenntartása. 60 54 http://www.terra.hu/cian/cian2.html 55 A TIKEVIR által érintett vízgazdálkodási terület az ország egyik legszárazabb, mintegy 12 ezer km2 kiterjedésű keleti vidéke, amelyet nyugaton a Tisza, délen a Hármas- és a Sebes-Körös, keleten az országhatár, északon pedig a vízgyűjtő terület határol. 56A „Komplex Tisza-tó Projekt" KEOP-7.2.2.1-2008-0003 általános ismertetője 2008. A KÖTI-KÖVIZIG 2008 októberében kötött szerződést a projekttel kapcsolatos munkákra a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel.
