Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Vízgazdálkodás Szolnok megyében - A Tisza-tó rendkívüli üzemelése a 2000. évi cianid szennyezés idején
en biztonságos", azaz többszörösen feldolgozott meddőből készült töltését az abban az időszakban lehullott sok csapadék miatt elmosta a víz. A töltés 2000. január 30-án mintegy 25- 30 méteres szakaszon átszakadt, ily módon hozzávetőlegesen 100-120 ezer m3 cianiddal és nehézfémmel rendkívüli mértékben terhelt szennyvíz került a Zazár- és Lápos-patakokba, ahonnan az a Szamoson keresztül a Tiszába jutva a Magyarországon eddig regisztrált legsúlyosabb vízszennyezést okozta. A szennyezés forrását csak január 31-én sikerült megszüntetni.48 A szennyezés nagysága a Szamoson mért adatok alapján csúcsértékben meghaladta 32,6 mg/l cianid mennyiséget. A koncentráció már a levonulás során egyrészt a Tisza hígító hatása és a további mellékfolyók - köztük a Bodrog - akkoriban jelentős vízhozama eredményeként jelentősen hígult. További koncentráció csökkenést eredményezett a Tiszalöki Duzzasztómű fölött előzetesen tárolt víztömeg, később a Sajó, majd a Tisza-tóból hozzáadott többlet hozam. A védekezés kezdetén fontos lépés volt, hogy a Tiszántúli VÍZIG (Debrecen) szakemberei lezáratták a Keleti-főcsatorna bevezető kapuját, amellyel megakadályozták a szennyezett víz bekerülését a Főcsatorna medrébe. A végrehajtott vízügyi intézkedések, köztük a Kiskörei Duzzasztómű rendkívüli üzemének elrendelése, az öblítő csatornák elzárása és az ártéri fokok lezárása lehetővé tették, hogy a Közép-Tisza vidéken a mérgező anyagot a folyó medrében lehessen tartani és levezetni. így a töltéseken belüli hullámtér, a gazdag élővilággal rendelkező holtágak, és - ami rendkívül fontos - a Tisza-tó öblözeteinek, medencéinek vízminősége és élővilága (a Tisza-tó teljes vízfelületének 93%-án) gyakorlatilag nem károsodott. Ezeken a helyeken egyes halfajok ívása már március elején megkezdődött. A tiszai tározók és a hullámtéri érintetlen holtágak a Tisza rehabilitációjának lehetőségét teremtette meg, hiszen módot adtak a cianid szennyezés „kordában" tartására. A Tisza folyón 2000. február elején levonult szennyezés a vízminőségi kárelhárítási feladatokban addig nem alkalmazott módszereket tett szükségessé. Nem véletlenül, hiszen a nemzetközi szakirodalomban ez a téma korábban még nem szerepelt, tehát a védekezőknek járatlan úton kellett elindulniuk. A Tisza-tó (Kiskörei-tározó) funkciói közé mindig is beletartozott, hogy az esetleges szennyezések következményeit csökkentse, 48 http://www.terra.hu/cian/dan2.html 55 A Tisza-tó és a cianidszennyezés térképe
