Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)

A Közép-Tisza vidék fürdő- és hévízhasznosításának fejlődése - Meleg vízben /be/fürödve?

népgazdasági helyzet egyrészt a beruházások korlátozására kényszerítette a gazdasági döntéshozókat, ugyanakkor a külgazdasági egyensúly mindenáron történő javítása az idegenforgalmi „export" számottevő növelését tette indokolttá. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1980-1990 között még így is 23 hévízkutat fúrtak, míg a következő évtizedben 17-et, 2001 után pedig már csak 11-et létesítettek.

Az 1990-es évek második felére az is kiderült, hogy az a (jelentős mértékben külföldi) vendégkör, amelyet a térség fürdői és gyógyfürdői megcélozhattak szolgáltatásaikkal, anyagi erejét tekintve nem a legmódosabbak közé tartozott. Azonban még e gyógyturisták is az akkor kielégíthetőnél többnyire magasabb igényeket támasztottak a környezet kultúrája és a kiszolgálás iránt.

A Vízügyi Igazgatóság geológiai csoportja 1980-ban az ivóvízhiány miatt a Kengyel-2 fúrás kúttá való átalakításáról döntött. Azonban az ivásra alkalmatlan minőség miatt felmerült egy esetleges fürdőépítés, de elfogyott a pénz, kérdésessé vált a terület tulajdonviszonya, ráadásul a település csatornázatlansága, úthálózatának kiépítetlensége is eleve reménytelenné tett bármilyen kezdeményezért, ezért a téma végleg lekerült a napirendről.

Nem tekinthető csupán véletlen a közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 121/1996. (VII. 24.) kormányrendelet megszületése sem, amely a hazai fürdőket vízvisz- szaforgató berendezések felszerelésére kötelezte.

Korábban az uszodák és strandok medencéi az ún. „töltő-ürítő" rendszerrel működtek. Ennek az volt a lényege, hogy a medencéket feltöltötték a fürdővízzel, s egy meghatározott használati idő után kicserélték annak vizét. A „vízvisszaforgatásos" rendszer viszont folyamatos üzemmódot tesz lehetővé, s a bakteriális fertőzéseket elkerülő paraméterek tekintetében állandó, stabil vízminőséget biztosít, amit a látogatók száma sem befolyásol.

Süllyesztett víztükrű medence vízvisszaforgató kapcsolási vázlata

A fürdőmedencékben a vízforgatást mind Nyugat-Európában, mind Magyarországon elsősorban közegészségügyi okokból vezették be, majd tették kötelezővé. Az eljárás ugyanakkor biztosította a vízzel való takarékoskodást is. A fürdők tulajdonosai és üze242