Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
A Közép-Tisza vidék víziközmű helyzetének fejlődése az utóbbi négy évtizedben - A hidrogeológia üzleti sikere - A szentkirályi ásványvíz története
arzén és a nitrit meghaladta a határértékeket. A program maradéktalan végrehajtásához az önkormányzatok nem rendelkeztek elegendő forrással, ezért az állami támogatás mellett igen komoly szerepet játszott az Unió Kohéziós Alapja. A térségben Besenyszögön, Jászjákóhalmán, Jászteleken, Kisújszálláson, Kunmadarason, Nagyivánon, Tiszaburán, Tiszagyendán, Tiszapüspökiben és Tiszaszentimrén is meghaladta az arzéntartalom az EU-s határértéket. Tiszapüspökinek persze egyéb gondjai is akadtak. Ivóvízében nemcsak az arzénszint, hanem a nitrit- és mangántartalom is határérték feletti volt, ezért a helyi vízműben szűrőket kellett üzembe állítani. Ezzel együtt ki kellett cserélniük tizenhét kilométernyi azbesztbeton vízvezetéküket is. A hidrogeológia üzleti sikere - A szentkirályi ásványvíz története Barabás Imre sok évtizedes hidrogeológusi munkája során figyelemmel kísérhette, miként fonódott össze sikeresen egy-egy vízfeltárás a vízipar üzleti érdekeivel. Jó példa erre a nemzetközi tekintetben is ismert Szentkirályi ásványvíz históriája." A Kiskunsági Homokhátság peremén fekvő Szentkirály község tekintetében, - amely 1987- ig99 100 a kevésbé izgalmas Lászlófalva nevet viselte - jó darabig mindenféle vízföldtani munkálat a homokos terület számára megfelelő öntözővíz feltárására összpontosított. Persze a település vízellátására is gondolni kellett, ezért a törpevízmű 1963-as tervezésekor az első kút mélységét - az addig kiépített öntöző csőkutak által feltárt 50 m-ben határozta meg a kiváló hidrogeológus, Urbancsek János. A hasonló adottságú, Nagykőrös, Kecskemét települések feltárásai alapján már akkoriban is feltételezték a szakemberek, hogy ez a terület is az Ős-Duna Budapesttől kiinduló óriási hordalékkúpjának részét alkotja, ám az idősebb részek vastag kavicsrétegeit még az 1960- as évek derekán lemélyített 212-235 m-es kutatófúrások sem érték el. Megfelelő alkalom kínálkozott a község alatti mélyebb rétegek megismerésére, amikor 1992- ben a dunaharaszti VITAPRESS Kft. gyümölcslégyártó üzemet kívánt itt létrehozni101, amelynek szigorúan ivóvíz minőségű vízellátását saját kútból kívánta megoldani. Az első szentkirályi ásványvizes kút az üzem területén levő kápolnában 99 http://barabasimre.hu/_el 07/page.php?2.0 100A község 1952-ben jött létre Lászlófalva néven Kecskemétnek Alsószentkirály és Felsőszentkirály nevű külső részeiből. ,01Már ekkor - mintegy mellékesen - szerepelt a kérelemben az is, hogy ha a víz arra alkalmasnak bizonyul, a későbbiekben ásványvíz palackozással is bővítenék a tevékenységi kört. 228
