Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Belvízvédelem és öntözés - „Belvízreform'' - A belvizek kezelése új szellemben
2010 első felének igencsak csapadékos körülményei között a kivitelezési munkák közül elkészült a nád- és cserjeirtás, a belvízcsatorna kotrása, a depónia rendezése.141 A projekt megvalósulásával - a tervek szerint 2011 tavaszára - a Dobai térségben létrejönnek a korszerű belvízgazdálkodás műszaki feltételei, melyek a többlet vizek (belvíz) kártételei mellett a vízhiányos időszakok (aszály) veszteségeinek enyhítésére is alkalmasak. A megkezdett munkák közül a legfontosabbak a mederrekonstrukció, a műtárgyak vízszállító képességének növelése és egy új mederelzáró műtárgy megépítése, amely az érintett térség települései (Besenyszög, Hunyadfalva, Kőtelek, Tiszasüly) csapadékvizeinek biztonságos befogadását teszi lehetővé.142 A belvizek kezelésének kérdésénél összefoglalásként megállapítható, hogy hazánkban a nagytömegű víz megjelenése nem kiszámíthatatlan katasztrófa, hanem földrajzi elhelyezkedésünk és helyünk természetes velejárója, mely adottsággal együtt kell élnünk. Uniós tagságunk is jelentős mértékben meghatározza elképzeléseink megvalósítását műszaki-technikai és pénzügyi kérdésekben egyaránt. Tény, hogy az EU elvárásai között szerepel mezőgazdasági termőterületeinknek mintegy 10%-os csökkentése. Ez a területnagyság megközelítően azonos az állandó belvizes elöntéssel fenyegetett termőterülettel. Miután a mezőgazdasági művelésből való területkivonást az EU anyagilag is támogatja, gondolkodni kell ezen területek egyéb irányú hasznosításáról (pl.: erdősítéssel). Az utóbbi évek ár- és belvizei újrafogalmazták vizeink földrajzi, társadalmi hatását, az egyes területek életében játszódó szerepét, egyúttal ösztönözték az érintett térségek helyzetét és jövőjét funkcionálisan is meghatározó fejlesztési tervek kidolgozását. Ami a vízgazdálkodás problémáinak megoldását illeti, egyet kell értenünk azokkal a módszerekkel, amelyek nem a természettel szemben, hanem a természettel való együttműködésben keresték és keresik a kiutat. A hazai mezőgazdaság fejlesztését ár- és belvizes adottságainktól nem elkülönülten, hanem ezek összefüggéseiben szükséges kezelni, mégpedig a fenntartható agrárfejlődés keretében, ahol szükséges, az uniós gyakorlattal együttműködve.143 A fenti alapelvek jegyében indult el a KÖTI-KÖVIZIG területén az az öt belvízgazdálkodási beruházás, aminek a Dobai-projekt is részét képezte. A Regionális Operatív Program (ROP) ezen belül az Észak-Alföld Operatív Program részeként indult - az összes között talán a legnagyobb szabású vállalkozás - a Körös-ér mederfejlesztése és rekonstrukciója. A Harangzugi-I. csatorna mederfejlesztésének és rekonstrukciójának elsődleges célja - az alapfunkció maradéktalan ellátása mellett - a csatorna kapacitásának növelése Kuncsorba, Kétpó, Mezőhék, Mesterszállás település csapadékvizeinek biztonságos befogadása érdekében. Millér-csatorna mederfejlesztésének célkitűzése természetesen itt is a csatorna vízvezető képességének növelése volt úgy, hogy az érintett települések (Besenyszög, Jászapáti, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás) csapadékvizeinek és tisztított szennyvizeinek biztonságos befogadása, valamint a Hanyi-Tiszasülyi árvízszint-csökkentő tározó leüríthetősége biztosítható legyen. Járulékos cél továbbá a kistérségi vízpótlás is. Horváth Béla, a KÖTI-KÖVIZIG műszaki igazgató-helyettese egy interjúban a következőket nyilatkozta: „A három Szolnokot érintő - a Millér, a Dóba és a Harangzug - támogatási szerződés határidejének módosítását kezdeményeztük, a kezdeményezés oka az időjárás, mivel az 141 KÖTI-KÖVIZIG Vízgazdálkodási Évkönyv 2010. Szolnok, 2011. 142 Barcs Márta: Kivitelezés alatt álló és benyújtott ROP-os projektek. Közép-Tisza, 2010/1. 143 Dr. Vámosi Sándor: A belvizek hatása az alföldi régiók fejlesztésére. (Doktori értekezés, Debrecen, 2002) 187
