Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)

Belvízvédelem és öntözés - Belvizek, aszályok akár az árvizekkel egyidejűleg is

A hosszan tartó meleg vízminőségi problémákat is okozott. Az értékelt minták jelez­ték, hogy a víz oldott oxigén tartalma a Gyova-mámai Holt-Tiszán, a Harangzugi- és Kungyalui Holt-Körösön, valamint a Hortobágy-Berettyón nem megfelelő. A folyamatos felmelegedés következtében a vízinövények is elszaporodtak. A Cserőközi-, Kanyari- és Patkós-Holtágakat a Vízügyi Igazgatóság látta el vízzel. A Gyova-mámai Holt-Tisza csökkenő vízállása miatt vízkorlátozást kívántak bevezetni, de ehhez az egyetértési jogot gyakorló megyei FVM hivatal - a mezőgazdák jelentős aszálykárára hivatkozva - nem adta hozzájárulását, ezért az Igazgatóság előkészülete­ket tett egy szivattyús vízpótlás lebonyolítására. A Szajoli Holt-Tiszánál is - a szivattyús vízpótlási megoldás mellett - teljes körű vízkorlátozást kellett elrendelni. Az Alcsi Holt-Tiszába az üzemeltető szervezet (a Tiszamenti Vízművek Rt.) juttatott folyamatosan frissítő vizet. A Cibakházi-, a Tiszaugi- Holt-Tisza vízszintjének tartásánál nem jelentkeztek gondok, és a Harangzugi-, Halász­telki-, Kungyalui Holt-Körös vízpótlása is rendezett volt, csakúgy mint a Zagyva menti holtágak (Felső-Szászberki-, Necsöi-, Mizsei-, Malomzugi-) vízhelyzete.125 A Közép-Tisza-vidéki gazdák gondjai megmozdították az FVM szakembereit és Kolossváry Gábor főosztályvezető, valamint a Vízgazdálkodási Társulatok Szövetségének főtitkára, Fehér Ferenc vezetésével elkészült a szaktárca aszálystratégiai koncepciója. En­nek számos eleme, mint pl.: a csapadék helyben tartása, a kellő agrotechnika, tározók kialakítása, a vízkészletek jobb kihasználása, az öntözőrendszerek, vízszétosztási tech­nológiák fejlesztése, valamint az állami támogatások tisztázása azt a célt szolgálta, hogy nyilvánvalóvá tegye: az aszály nem csak mezőgazdasági probléma, hanem kihat az egész ország gazdaságára is. Az aszálystratégia társadalmi vitájának szolnoki rendezvé­nyén, 2003. augusztus 13-án az is elhangzott, hogy az addiginál lényegesen több állami támogatásra volna szükség. A vízkijuttatás költségének négyötöde ugyanis a gazdákat terhelte, aminek az volt a következménye, hogy az országosan négy és félmillió hektár­nyi mezőgazdasági területből mindössze százezer hektárt öntöztek.126 A 2003-as esztendőben az október már kifejezetten csapadékos, utolsó dekádjá- ban, pedig „havazós" időjárás uralkodott, amire a térségnek nagy szüksége is volt, hi­szen október 28-ig halmozottan 90 mm hiányzott a sokéves csapadékátlagból. Végső soron októberben a talajok nedvességtartalma a felső 50 cm-es rétegben erőteljesen növekedett. Mindez azonban nem feledtethette azt a tényt, hogy az akkori aszály miatt az összes megtermelt kalászos gabona mennyisége az 1996-2000 közötti évek - magas­nak nem minősíthető - átlagától 27%-kal maradt el. Az előző évi „száraz" nyomorúságnak 2004-ben már híre sem maradt, bőséges csapadékjárás volt és többnyire „igazodott" a mezőgazdasági termelés igényeihez. A gazdák kifejezetten jó termést takaríthattak be. Nehéz nem észrevenni azt a réges-régi gyakorlatot, hogy amikor a tartós vízhi­ányt követi egy belvizes-árvizes időszak, akkor valahogy mindenki megfeledkezik az aszályról. Jól példázta ezt a Jászsági-főcsatorna sorsa is. A térség képviselői lobbistája, dr. Szekeres Imre minden adandó alkalommal szót emelt a Főcsatorna hosszabbítás ér­dekében, melynek programját azonban a „Draskovics-csomag" levette a napirendről. 2004. év októberében, egy jászberényi megbeszélésen dr. Persányi Miklós környe­zetvédelmi és vízügyi miniszter tudatta a jelenlévőkkel, hogy - bár a kormány szüksé­gesnek és támogatandónak tartja a beruházást, és a tervezést is ennek megfelelően 125 BodnArné Szabó Andrea: A Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság 2/2003. június 16-i tájékoztatója a víz­készletekről http://www.kotivizig.hu/ 126 Tóth András: Hogyan védhető ki az aszály? Új Néplap, 2003. augusztus 14. 179

Next

/
Oldalképek
Tartalom