Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)

Belvízvédelem és öntözés - Belvizek, aszályok akár az árvizekkel egyidejűleg is

Terv Továbbfejlesztése program mellett megjelent a Jászsági-főcsatorna további kiépítésének szorgalmazása1'8, most már a vidék fejlesztéséhez kapcsolódó uniós támogatási források részeként.

A főcsatorna meghosszabbításában érdekeltek szerint az elmúlt évek megmutatták, hogy elengedhetetlenül szükség van a Jászságban egy olyan rendszerre, amely aszályos években biztosíthatja a termőföldek vízutánpótlását, amikor pedig a belvízi elöntés tapasztalható, gondoskodik a fölösleges mennyiség elvezetéséről, tárolásáról.

A tervezett létesítmény, a Jászsági-főcsatorna három megyét Jász-Nagykun-Szol- nokot, Hevest és Pestet érint, amelyen belül Jász-Nagykun-Szolnok megye aránya a meghatározó. A fejlesztéssel érintett hatásterület nagysága 124 680 ha, amelyből egyidejűleg 50 081 ha terület aszálykár-elhárítását lehet megoldani.

S valóban, a politikai támogatásnak is köszönhetően a Jászsági-főcsatorna 1970-es években megkezdett, de be nem fejezett építkezésének előkészítése lendületet kapott. A beruházás megvalósítását két ütemben tervezték. A 30 milliárd forintos összköltségű beruházás első szakaszának, a zagyvái ág kiépítésének költségét 14 milliárd forintra becsülték. Ennek kihasználtságától tették függővé, hogy a második szakaszt, a tárnái ágat megépítik-e a későbbiekben.

Lóczi Miklós, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés akkori alelnöke a következőket nyilatkozta: „a létesítmények segítik a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése keretében kitűzött célok megvalósítását, a kistérség több célú vízgazdálkodási rendszerének kifejlesztését.

A Jászsági-főcsatorna folytatásának tervezett nyomvonala

118 Bistey András: Esély a boldogulásra. Beszélgetés dr. Szekeres Imrével, az MSZP Gazdasági Kabinetjének vezetőjével. Új Néplap, 2003. június 23.

176