Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Belvízvédelem és öntözés - Dél-Pest Megyei Vízgazdálkodási Társulat - Állami akarat kontra gazdálkodói szándék 1975-ben - Öntözések az 1970-80-as években
A Gazdasági Bizottság ebben az évben is mérsékelte (80%-kal) a vízhasználók által fizetett alapdíjat, s augusztusban további intézkedések születtek az aszály okozta károk enyhítésére. A Minisztertanács lépéseket tett az aszály sújtotta gazdaságok kedvezményes hitelfelvételi lehetőségére, mérsékelte a földadó mértékét és a munkadíj kifizetéshez is kedvezményt adott. Ezzel párhuzamosan a MÉM intézkedett, hogy a raktárkészletek kifogyásáig a mezőgazdasági nagyüzemek az öntözőgépek eredeti vételárából az addigi 20%-hoz képest további 40%-os kedvezményt kapjanak. Az OVH pedig az öntözési határidő október 30-ára történő meghosszabbításával segítette az üzemeket úgy, hogy a ezen időszakban is kedvezményesen vehették igénybe az öntözővizet. Mindez azonban nehezítette a KÖTIVIZIG helyzetét, hiszen így öntöző főművek karbantartására egy hónappal kevesebb idő állt rendelkezésére. (1) Az éves vízszétosztási tervnek megfelelően az Igazgatóság 1986. évi felszíni vízkészlete 48,56 m3/s volt, amely 37,38 m3/s öntözési és halászati, 0,7 m3/s ipari, és 0,52 m3/s ivóvízigény kielégítését biztosította. A vízszinttartás, illetve a vízminőség-javítás igénye további 5,0 m3/s-ot tett ki. A három nagy öntözőrendszerbe (Jászsági, Nagykunsági, Tiszafüredi) tervezett bevezetés 296,8 millió m3 volt, ám a tényadat 177,7 millió m3 lett. A felszíni vizek minősége a különböző igénybevételeknek megfelelt, és az április végén bekövetkezett radioaktív szennyezés sem indokolta vízkorlátozás bevezetését. A területen lévő öntözőtelepek 91%-a a halastavaknak pedig 100%-a a felszíni vízből elégítette ki igényeit. A mértékadó vízigény 257,6 millió m3 volt, míg a tényleges felhasználás ennek 66%-a, azaz 169,4 millió m3 lett. A mezőgazdasági vízfelhasználás júliusban érte el 43,3 millió m3-rel a csúcspontját, ami a teljes időszak 25,6%-a volt.76 (2) Az öntözési idény után megállapították a szakemberek, hogy a Tiszafüredi öntözőrendszerben a Főcsatorna egyes szakaszainak és a mellékcsatornáknak felújítását a Vili. ötéves tervben77, azaz 1990 után meg kell kezdeni. Felülvizsgálataik során tapasztalták, hogy a másodlagos főművek elhasználódása is fokozódott. A tapasztalatok összegzésére és a mezőgazdasági üzemek igényeinek felmérésére még azon ősszel a Tisza bal partján működő 15, valamint a jobb partiak közül további 5 gazdaság vezetői, továbbá a megyei tanács és a KÖTIVIZIG szakemberei megbeszélést tartottak. Itt szó esett a megye mezőgazdasága hosszú távú fejlesztési programjának irányelveiről, amelyet 1986. szeptember 12-én lezajlott ülésén fogadott el a megyei pártbizottság. Dr. Hegedűs Lajos vízügyi igazgató kijelentette, hogy a KÖTIVIZIG-en nem fog múlni a Jászsági, Tisza-ll, és a Nagykunsági térségi meliorációs beruházáshoz kapcsolódó vízelvezetési és öntözési főművek időben történő kiépítése, sem a megyében mintegy 15 000 hektáron tervezett, szuperintenzív öntözéses kukoricatermesztés megvalósítása. Mindezeket nem akadályozhatja az esetleges vízhiány sem, hiszen a Kiskörei- tározó 120 millió m3-es vízkészlete 120-130 000 hektáron teszi lehetővé a mesterséges csapadékpótlást, amit addig jellemzően felerészben sem használtak ki a nagyüzemek.78 1986-ban már mindenfelé a beruházások költségvetési megszorításáról lehetett hallani, ennek ellenére a KÖTIVIZIG sikerrel megvalósította a komplex meliorációs programhoz kötődő Milléri belvízrendszer fejlesztésének l/A ütemét; megkezdődött a 231 km2-es vízgyűjtőre kiterjedő Örvény-abádi rendszer fejlesztése is, ahol korábban szinte rendszeresen megjelentek az 1500-2000 ha-os belvízi elöntések, amiért is a területet leginkább csak legelőnek lehetett használni.79 76Karcagi Gáborné: Ivóvíz - öntözővíz. Felszíni vízkészletgazdálkodás 1986. Közép-Tisza, 1987/2. 77Ekkor még senki nem tudta, hogy a tervgazdálkodásos szocializmus utolsó ötéves terve a VII. lesz. 78T. F.: Együttműködésünk meghatározza a gabona- és húsprogram sikerét. Közép-Tisza, 1986/12. 79Halmay János: Beruházások reflektorfényben. Közép-Tisza, 1987/2. 759
