Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)

Belvízvédelem és öntözés - Dél-Pest Megyei Vízgazdálkodási Társulat - Állami akarat kontra gazdálkodói szándék 1975-ben - Öntözések az 1970-80-as években

jelent cikkében.38 Szilárd feltette a szakmai vezetőket is érdeklő legfontosabb kérdést: mi az oka annak, hogy a mintegy 20 milliárd Ft értékű állóeszköz állomány, amely túlnyomó többségében állami, kisebb részben üzemi forrásokból valósult meg ilyen alacsony kihasználtságú? Fejtegetéseiben több okot sorolt fel, amelyek külön-külön és egymásra hatva is érthetővé tették a politikai döntéshozók számára a helyzetet. Az első ok hazánk éghajlati viszonyaiban keresendő, mely szerint a feltételes ön­tözés zónájába tartozó országban évenként eltérő mennyiségű öntözésre van szükség. A mezőgazdasági vállalatok többsége öntözési lehetőségeit nem a termelésfejlesztés, hanem az aszály elleni küzdelem eszközeként vette figyelembe. Egy MÉM felmérés eredménye szerint a meglévő öntözési kapacitások jelentős része a gyenge termelékenységű, öntözésre csak feltételesen alkalmas területeken ta­lálható. Az 1950-es években ugyanis a rizstermesztést szorgalmazva a szikes és szike- sedésre hajlamos területek öntözését is kezdeményezték. A beruházási költségek nem mindig célszerű és ésszerű csökkentésének igénye pedig az öntözővizek gravitációs úton történő vezetését lehetővé tevő fejlesztési programok megvalósítását segítették elő. Ennek megfelelően az öntözésre berendezett területek minőség szerinti megosz­lásában a kötött, kevésbé jó vízgazdálkodású területek kerültek túlsúlyba. Ugyancsak a gravitációs vízvezetés költségeinek csökkentése érdekében használták fel a belvízle­vezető csatornák jelentős részét öntözőcsatornaként, amely a későbbiek során számos vízminőségi és egyéb (pl. csatornafenntartási és üzemeltetési) probléma forrásává vált. Az említett felmérésből az is kiderült, hogy az öntözési lehetőséggel rendelkező gazdaságok több mint felében az öntözésre berendezett terület nem érte el a 120 ha-t, tehát az egy gazdaságon belüli koncentráltság szintje igencsak alacsony volt. Baj volt az öntöző berendezések műszaki állapotával is! Az országosan 300 000 ha esőszerű öntözésre berendezett gépi felszereltségnek közel 60%-a korszerűtlen volt, és az V. ötéves terv során folyamatos rekonstrukcióra szorult. Ezzel együtt a felületi ön­tözés technikai színvonala is alacsony volt, így aztán nem csoda, hogy a gazdaságok vezetői gyakran hangoztatták, hogy indokolatlanul nagy az öntözés élőmunka igénye. Márpedig az öntözés idényjellegénél fogva a nyári időszakban jelentkezett, amivel az amúgy is gondokat jelentő nyári munkaerő-helyzetet tovább nehezítette. Úszóműves szivattyús vízkivételi mű 38Dr. Szilárd György: Öntözési lehetőségeink kihasználásáért. Vízgazdálkodás. 1976/4. 1976 júliusában az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Bizottsága megtárgyalta azOVH-MÉM vezetőinek Javas­lat az öntözési kapacitások fokozottabb kihasználására, a rendelkezésre álló erőforrások jobb összehangolásá­ra" c. előterjesztést. 142

Next

/
Oldalképek
Tartalom