Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Belvízvédelem és öntözés - Jászkisér és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat
A társulatok 1998-ban komoly esélyt kaptak az arra, hogy a közcélú vízgazdálkodási feladatok állami támogatását igénybe véve fenntartási, üzemeltetési, fejlesztési lemaradásukat fokozatosan felszámolják, azonban a támogatási összegek csapját néhány év alatt elzárta a kormányzat, s az új évtized közepére már ígéret se maradt a társulatok feladatfinanszírozási helyzetének megváltoztatására. A térség társulati térképe 1980-ban Jászkisér és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat26 Az 1959. június 9-én Jászkiséren megalakult Társulat az évtizedek során sok szervezeti, illetve érdekeltségi területi változáson ment keresztül. Kezdetben négy termelőszövetkezet területén látta el a belvízelvezetési feladatokat, később működése a milléri- és dobai belvízrendszerek, valamint a Zagyva alsó szakaszának jobb- és bal parti vízgyűjtő területére terjedt ki, és öt belvízi öblözetre tagozódott. A terület nyári csapadékban szegény, inkább tavaszi és őszi esőzések a jellemzőek, amelyek a terület mély fekvése, valamint a gyengén vízvezető talajok miatt gyakran jelentős belvízi elöntésekhez vezettek. Az 1970-1971-es években a jászsági területeken 5040 ha, a Tisza menti vidéken pedig 8260 ha belvíz okozott - az akkori értéken is - milliós károkat.27 A Társulat 1973-ig mintegy 8600 ha terület vízrendezését oldotta meg Alattyán, Jászberény, Jászjákóhalma és Jászladány térségében működő gazdaságok területén. Napjainkban a Társulat 26 környékbeli települést magában foglaló, 145 000 ha-on végzi feladatait, amelyek elsősorban a mintegy 750 km hosszú belvízcsatorna-rendszer 26 http://www.gtm.hu/ecard/jaszkiser-es-videke-vizgazdalkodasi-tarsulat c. honlap alapján 27 Jászkisér és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat. Vízgazdálkodási Társulatok Tanácsadója, 1973/11. 136
