Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Folyószabályozás és árvízvédelem - Ha nincs árvíz, előtérben a környezet- és természetvédelem - nemzetközi pályázatok
Védett természeti táj A közép-tiszai térséget illetően, a WWF Magyarország már korábban elindított egy programot a Nagykörű Községi Önkormányzattal közösen. Ennek keretében szorgalmazták a Tiszával kapcsolatba hozott hullámtéri kubikgödrök vizében a haltenyésztést; a Fegyverneki Flolt-Tisza és Pityókái holtágak tekintetében azok egyfajta újraélesztését (revitalizációját); az Anyita-tó visszaállítását és működtetését, azaz a fokgazdálkodás megteremtését a hullámtéri öblözetben - s mindezzel párhuzamosan a Nagy-fok felújítását, - egyszóval a nagykörűi ártéri öblözet komplex rehabilitációját a mentett oldal megfelelő részeinek szabályozott vízborításával. A kezdeményezés több-kevesebb sikerrel századunk első évtizedében is részét képezi a térség gazdaságfejlesztési programjának. A KÖTIVIZIG azonban nem csupán a SUMAR-LIFE pályázat98 révén került kapcsolatba az Unió más országainak szakembereivel. A bajor-magyar vízügyi együttműködés keretén belül az árvízvédelmi fejlesztések koncepciójának összehangolására, s ezen belül a hullámterek árvízlevezető képességének fenntartható vizsgálatára olyan közös pályázatot adtak be, amely joggal számíthatott az EU támogatására. Annál is inkább, mert köztudott volt, hogy az Unió számos árvízvédelmi fejlesztést finanszírozott szerte Nyugat-Európában. A KÖTIVIZIG 2003-ban ezen a projekten keresztül (a burgenlandi osztrák társintézménnyel együtt) egy háromoldalú pályázat99 (a SUMAD) résztvevője lett, ahol a korábbi pályázat végrehajtásának tapasztalatait jól tudta hasznosítani. A közös munka eredményeként egy olyan kézikönyv100 született, amely megfogalmazta a hullámterek kezelésének alapelveit, stratégiai ajánlásokat tartalmazott és számbavette a megvalósításhoz szükséges eszközöket. A háromoldalú együttműködés azért is számíthatott minden részről komoly támogatásra, mert az osztrák és német felek az árvízvédelem, ezen belül a hullámterek fejlesztési céljait a 2007-2013 közötti EU költségvetési időszak kiemelten támogatható programjai közé kívánták beemelni, ami Magyarország számára regionális és nemzeti szempontból is fontos volt. Ez a későbbiek során megteremtette annak lehetőségét, hogy középtávon az EU források bevonhatók legyenek a Tisza-völgy új típusú ármentesítésének (VTT) megvalósításába. 104 98 A KÖTI-KÖVIZIG 2008-ban a LIFE beruházás kapcsán, a fenntartható vízgazdálkodás kategóriában elnyerte az Európai Unió Globális Energia Díját (Global Energy Award). 99 Azalluviális síkságok töltések közötti hullámterének fenntartható használata és kezelése. (Szécsi Kata: Nyitó konferencia Deggendorfban. Közép-Tisza, 2003/6.) A SUMAD projektet az EU „INTERREG III B CADSES" programja finanszírozta. I00G. Haimerl-S. Kettler-Hardi-Lovas A.: SUMAD Kézikönyv a töltésezett folyók hullámterének fenntartható használatához és kezeléséhez. Szolnok, 2006.
