Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)

Folyószabályozás és árvízvédelem - A tiszasülyi szakasz helyreállítási munkái és a 2001. évi újabb tiszai árvíz

Ami a közép-tiszai eseményeket illette, a védelemvezetés március közepétől a vízszint emelkedése miatt harmadfokú árvízvédelmi készültséget léptetett érvénybe a folyó Nagykörű feletti és Tisza-tavi szakaszain, összesen 138 kilométeren. Mindezzel együtt az érintett szakaszokon nagy erőfeszítéseket tettek a nyúlgátak kiépítésére és a töltések hullámverés elleni védelmére.

Különös gondot jelentett a korábban (2000 őszén) felújított szakaszok védelme, hiszen a töltéstesteket még nem védte gyeptakaró, így a megelőző munkák során ezek elhabolás elleni megóvásáról is gondoskodni kellett.

Ekkor a felső-tiszai védekezők már megtapasztalták a tarpai töltésszakadás88 következményeit, amely 1947 szilvesztere89 óta az első (!) fővédvonali szakadás volt a magyarországi Tiszán. Az itt kiöntött árvíz (hozzávetőlegesen 140 millió m3) is hozzájárult ahhoz, hogy a Közép-Tiszán előrejelzett tetőző értékek csak alacsonyabb szinteken teljesültek.

Szolnoknál a hirtelen vízállás-emelkedést egy lassú apadás követte, és a tetőzés március 26-án, 836 cm-rel következett be, amelyet a folyó majd három napon át tartott. A Közép-Tiszán a védelmi készültséget április 11-ig tartották fenn úgy, hogy azt szerencsére nem kellett rendkívüli szintre emelni, de így is komoly összegeket emésztett fel az árvédekezés.

Mindenesetre az árvízvédelmi művek 2001. őszi felülvizsgálatán a Vízügyi Igazgatóság illetékesei megállapították, hogy az árvédelmi biztonságot kielégítő fővédvonalak hosz88 A Tisza jobb parti töltésének szakadása Tivadar és Tarpa között 2001. március 6-án kora délután két helyen következett be. (

http://www.tarpa.eu/home/

)

89 Akkor a tivadari töltés szakadt át több helyen.

7 00

A tiszasülyi helyreállítási munkákról készült terv helyszínrajza