Fejér László - Marczell Ferenc: Kolossváry Ödön (1857-1921) kultúrmérnök, a hazai öntözések ügyének egyik úttörője (Budapest, 2003)
A hazai öntözések ügyének fejlődése - A Duna–Tisza-csatorna és az öntözések
öntözéssel elnyelik a keserű pilulákat? Az öntözés eszméje tehát nem egyéb, mint az agráriusoknak szánt maszlag. ” Kolossváry is közel hasonlóan nyilatkozott az öntözések problémájáról: „A technikai rész költségeinek főbb tételei a vízdíjból... a belső berendezés létesítéséből és jókarban tartásából keletkeznek, míg a gazdasági költségek a rét gazdasági kezelésén, tehát az öntöző munkások, fűmag, trágya, kaszálás, stb. költségein kívül még a megfelelő állatállomány beszerzésének, elhelyezésének stb. költségei is sorolandók, úgy hogy az utóbbiak jóval nagyobb forgótőkét igényelnek, mint amennyi a technikai berendezéshez szükséges. Ezen forgótőke hiánya az okozója annak, hogy gazdáink még ott sem igen vállalkoznak öntözésre, hol az öntözővíz díjtalanul áll rendelkezésükre, hogyan remélhetnök tehát azt, miszerint az említett magas díjtételek mellett az öntözés fejlődni fog. Ez az oka annak, hogy nálunk ma még öntöző berendezést még ott is nehéz létesíteni, hol vízdíj egyáltalán nincs, vízdíjjal pedig, legyen az még oly csekély, úgyszólván lehetetlen. Akkor tehát öntözésről oly vízdíjak mellett beszélni, melyek Olasz- és Franciaország legdrágább csatornáinak vízdíjaival egyezők, nemcsak most, de még a messze jövőben sem lehet. ” A hegyvidéki tározás egyre inkább teret kapott az öntözővíz biztosításának kérdésében. Viczián Ede1 szerint „Az Alföld öntözése olyan feladat, melyet tározás nélkül megoldani lehetetlen. 90 millió m3 tározása a Körös-vidéken 31 000 kh öntözését tenné lehetővé és 7 000 lóerő termelésén kívül a hajózás érdekeit is lényegesen előmozdítaná, mert ezáltal a Körösök mintegy 6 m3 legkisebb vízhozama 17 m3-re emeltetnék. ... A bő vizet élvező malmoknak és a hajózásnak a hozzájárulási körbe való bevonása az öntözött területek tározási terhét lényegesen megkönnyítené. A 90 millió m3 tározása a Körösök árvizeinek veszélyességét is lényegesen csökkentené. ” A békéscsabai mintaöntözés helyszínrajza 1 Alföldi szikeseink öntözővíz-szükséglete. MMÉE Heti Értesítője, 1909. ápr. 11. 159.p. 46
