Fejér László - Marczell Ferenc: Kolossváry Ödön (1857-1921) kultúrmérnök, a hazai öntözések ügyének egyik úttörője (Budapest, 2003)
A hazai öntözések ügyének fejlődése - Az öntözésügy helyzete a 19. század második felében - Az öntözések a reformkorszakban
A hazai öntözések ügyének fejlődése Az öntözésügy helyzete a 19. század második felében Egészen az 1840-es évekig a leggyakrabban hivatkozott öntözési eredmények Anton WiTTMANNnak, a magyaróvári hercegi uradalom gazdasági vezetőjének nevéhez fűződtek, aki az 1813-ban berendezett 1200 holdas márialigeti rétöntözéssel - jelentős befektetés mellett még jelentősebb hasznot hozott hercegi urának. Az öntözések a reformkorszakban Általában az a közhiedelem, hogy a magyar reformkorszak elsősorban a politikai és kulturális életben hozott pezsgést, s méltatlanul kevés szó esik arról a mélyben húzódó folyamatról, amely az ország gazdasági (és ezen belül is főként mezőgazdasági) szerkezetének átalakításához, a gazdálkodók mentalitásának megváltozásához vezetett. Ennek a lassú folyamatnak nem voltak látványos eseményei, a változásokat sürgető szakemberek legtöbbször magányos prófétáknak tűntek. Az okszerű mezőgazdálkodás bajnokai azonban idővel irányító szerephez jutottak a szaksajtó és szakirodalom mezején. Alig kezdődtek meg a Tisza-völgy átfogó vízszabályozási munkáinak előkészületei, máris az országgyűlés asztalára került Korizmics Lászlónak, az OMGE egyik későbbi vezéralakjának öntözési törvény tervezete. Korizmics Széchenyi szellemi köréhez tartozó fiatal mérnök volt, aki addigi pályafutása során már sikerrel valósított meg uradalmi öntözéseket, s ismeretekkel rendelkezett azok gazdasági haszna felől. Ugyanakkor a gyakorlatban tapasztalta, milyen körülményessé válik a dolog, ha az öntözésekkel kapcsolatos műszaki eljárások jogi alapvetése hiányzik. Ha az öntözővizet szolgáltató vízfolyás az adott uradalom területén folyik keresztül, a dolog műszaki kérdéssé egyszerűsödik, ha azonban más birtokon kell keresztülvezetni az öntözőcsatornát, ott a mérnök helyébe a jogászok lépnek, s az öntözés megvalósítása felettébb kétséges. Korizmics tervezetét a képviselőház tárgyalás alá sem vette, a probléma még nem égett a törvényhozás körmére, különben is az Alföld birtokosai az ármentesítés lázában égtek, inkább szabadulni akartak a víztől. így aztán nem csoda, hogy - bár Széchenyi programjában az ármentesítést az öntözés 23
