Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában (Vízügyi Történeti Füzetek 15. Budapest, 1997)

Előszó (Dr. VÁRADI József)

hivatkoztak, hogy nem biztosak abban, vissza tudják-e fizetni tartozásukat a munkák elvégzése után keletkező majdani hasznukból. Hasonló helyzet állt elő a Rába-szabályozás megindítása körüli küzdelmek során is. (DÓKA, 1987) Az országgyűlés által heves viták után elfogadott 1885. évi XV. törvény precedenst teremtett a hasonló esetekre. A törvény elrendelte a folyó szabályozásának haladéktalan megkezdését és a társulatot kötelezte a kölcsön felvételére. Miután a társulat közgyűlése a megoldással nem értett egyet, felfüggesztették a társulat autonómiáját, s a kinevezett kormánybiztos - miniszteri felhatalmazásával élve - a Rába-szabályozás munkálatait megkezdte. A néhány éven belül elvégzett vízimunkák eredményeképpen az ország egyik legtermékenyebb területe megszabadult a rendszertelen elöntésektől, s birtokosai a gazdagodás útjára léphettek. A KULTÚRMÉRNÖKI HIVATALOKRÓL Az árvédelmi munkák jelentős előrehaladása a XIX. század utolsó harmadában lendületet adott a mezőgazdaság szerkezetének változtatásához, a belterjes gazdálkodás elemeinek térhódításához. A birtokosok immár nemcsak a szántóterület kiterjesztésében voltak érdekeltek, hanem a több termelés kibontakoztatása céljából a talaj termőképességének fokozásában is. Sok helyen ugyanis az ármentesítés nem oldotta meg a terület vízháztartásának mezőgazdasági szempontú gondjait. Jelentős volt az olyan sárrétek, nádasok, mocsarak területe, amelyeknek vízpótlása időszakos vízfolyásokból, a rossz vízgazdálkodású talajokba beszivárogni nem tudó csapadékból, vagy a környező területek fakadóvizeiből származott. Mindezek mellett tény, hogy a Kárpát-medence talajai kevés kivétellel rossz vízháztartásúak. A gyakran szélsőséges időjárás következtében olykor túlságosan is telítettek nedvességgel, máskor viszont erősen kiszáradnak. Ezért azután különösen fontossá vált - a tenyészidőszaknak megfelelően - a talaj vízállapotának "kormányzása", az időjárási anomáliák hatásainak kiegyenlítése az alagcsövezés, öntözés és más műszaki beavatkozások alkalmazásával. A folyószabályozások végrehajtásával, az árvédelmi töltések megépítésével elsősorban az árvizek gyors levezetését oldották meg, viszont lehetetlen-