Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában (Vízügyi Történeti Füzetek 15. Budapest, 1997)

Függelékek, táblázatok

sulati közegek vegyes működése mellett sem a felelősség, sem a védelem egyöntetűsége nem lehet oly tökéletes, mintha az egész osztatlanul állami közegek kezében volna, a midőn aztán az ily munkánál okvetlenül megkívántató subordináció is keresztül lenne vihető. Hogy az ármentesítés csakugyan az állam feladatai közé tartozik, azt e művelet természete, s az e téren éppen a kellő állami befolyás hiánya folytán beállott visszásságok is eléggé igazolják. A mostani helyzet mellett ugyanis a keskeny ártér birtokosaira az ármentesítés folytán aránytalanul túlságos teher háramlik, pedig ennek a hasznát az alantabb fekvő folyamszakasz mentében elterülő árterek is élvezik. E teher az utóbbi években beállott rendkívül magas árvizek miatt még sokszorozódott s egyedül az eddigi ártér-birtokosokra hárul, holott az az ártér, a mely most a költségeket fedezi, az 1830. évi árvíz alapján van megállapítva, a melyet pedig az utóbbi évek árvizei tetemesen meghaladtak. Ennek következtében tehát, ha a teherviselést igazságosan akarnók eloszatani, akkor az ártereket akként kellene kiterjeszteni, a mint az a legmagasabb vízállásnak megfelel. Ily és ehhez hasonló visszásságok mellett nem kevésbé figyelmet érdemel még azon elvitázhatatlan tény, hogy az ármentesítés és ezzel kapcsolatos mederrendezés legalább oly közhasznú, országos és közvetlen érdekű művelet, mint pl. a vasutak létesítése; ennélfogva legkevésbé sincs az indokolva, hogy e nagy fontosságú közgazdasági tényező magánjellegűvé degradáltassék, s ne közvetlenül az állami, az országos teendők közé soroztassék. A Tiszavölgyi Társulat központi bizottságát is bizonyára ilyes szempontok vezérelték, a midőn a Tisza-szabályozás szervezésére vonatkozó javaslatában különösen hangsúlyozta, hogy az ármentesítő társulatok mérnökei állami tisztviselők legyenek, mert a felelősség csak így összpontosított felelősség mellett nyújthat biztosítékot a siker iránt. Örömmel üdvözöljük a Tiszavölgyi Társulat eme javaslatát azért, mert ha ez valóban életbe is lép, meg lesz téve az első lépés ahhoz, hogy az ármentesítés és a gátvédelem ügyét egészen az állam vegye a kezébe, mert - a mint azt bizonyára eléggé kifejtettük - csak így lesz lehetséges a mederszabályozás és ármentesítés közt helyreállítani ama szerves kapcsolatot, mely nélkül kellő sikert sem egyik, sem másik irányban nem remélhetünk. A vízfolyás rendezését - mint már fentebb jeleztük - múlhatatlanul szükségesnek tartjuk az ország összes vizeire kiterjeszteni. Különös súlyt fektettünk e tekintetben a patakok, hegyi folyók stb. tervszerű és egyöntetű rendezésére, mely nélkül, a nagyobb folyók szabályozása, meggyőződésünk szerint, sohasem fog úgy sikerülni, a mint azt az ügy fontossága méltán megkívánja, s a kiadott nagy összegek árán joggal megvárhatnók. Ezzel kapcsolatban nagy fontosságot tulajdonítunk a folyók vízgyűjtő vidékein tervszerűleg felállítandó meteorológiai észlelő állomások szervezésének, a melyek megbecsülhetetlen adatokat hivatvák nyújtani a vizek járására és rendezésére vonatkozólag s az árvízvédelemnél is igen nagy szolgálatokat tehetnek. Ez ügyben a Magyar Mérnök-és Építész-Egylet már ez év elején indokolt felterjesztést intézett a közmunka- és közlekedési minisztériumhoz, a melynek bizonyára meg lesz legalább az a hatása, hogy az intéző körök e kérdést beható tanulmány tárgyává teendik. A hegyi patakok rendezését, s ily meteorológiai észlelő állomások szervezését részünkről múlhatatlanul szükségesnek tartjuk, mert ezek nélkül sem a folyószabályozás, sem az árvízvédelem terén nem fejthetünk ki oly tervszerű és sikeres tevékenységet, a mint azt az ügy érdeke megkívánja. Múlhatatlanul szükségesnek és immár elodázhatatlannak tartjuk folyóink