Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában (Vízügyi Történeti Füzetek 15. Budapest, 1997)

Előszó (Dr. VÁRADI József)

A VÍZÜGYEK ÁLLAMOSÍTÁSA A társulatok felszámolása ezek után nem sokat váratott magára. Az 1948. évi 6060. számú, június 2-án kihirdetett kormányrendelet, amely a hazai vízügyek államosítását rendelte el, pontot tett az akkor már közel 140 esztendős társulati mozgalom történetének végére. A kormányrendelet senki számára nem jelenthetett meglepetést azok után, hogy VAS Zoltán már a Tisza-Dunavölgyi Társulat februári közgyűlésén bejelentette a kormányzat államosítási döntését. (FEJÉR-KOLTAY, 1992) VAS Zoltán a következőkkel indokolta az állami vezetés lépését: "Kétségtelen, hogy amikor az ármentesítő társulatok megalakultak, ez az alakulás az önsegélyezés alapján történt, de az az idő, amikor a parasztság kénytelen volt az államtól elhagyatottan csak az önsegélyre támaszkodni, egyszer s mindenkorra elmúlt. A kormányzat számára az ármentesítés kérdése országos kérdés. Ezért halad a kormányzat az államosítás útján, és ezért fogja megvalósítani az ármentesítő társulatok államosítását. Nem az a fontos, hogy mi lesz az ármentesítő társulatokkal, mint jogi fogalmakkal, hanem hogy mi lesz az országgal és az ármentesítéssel. Lehetetlen, hogy Magyarországon a társulatokkal, a vízügyekkel több hivatal foglalkozzék. A kormányzat létre fog hozni egy olyan vízügyi szervezetet, amely a vízgazdálkodás minden kérdésével egységesen fog foglalkozni. Az, hogy a kormányzat a vízkérdést megoldja, éppen olyan fontos, mint ahogy gyárakat épít, vasutakat épít és így tovább. A vízgazdálkodást be kell építeni a hároméves terv gondolatába, mint országos programot. " A vízügyi feladatok állami ellátásáról és a vízügyi igazgatás átszervezéséről szóló kormányrendelet kimondta, hogy az állam addigi feladatain kívül gondoskodik a mezőgazdasági termelés fejlesztését szolgáló tervszerű vízgazdálkodásról, ennek keretében az öntöző vizek beszerzéséről és szétosztásáról; az árvíz- és belvízvédelemről; az állami kezelés alatt nem álló folyók, patakok s egyéb vízfolyások kártételeinek elhárítását célzó és közérdekből is szükséges vízszabályozási, partvédelmi és más nemű vízimunkálatokról; a vízhasználatra addig alakult társulatok által végzett vízimunkálatokról; a közérdekű vízierőművek és a mesterséges víziutak építéséről és fenntartásáról. A rendelet szerint a földművelésügyi miniszter e feladatokat a létesítendő Országos Vízgazdálkodási Hivatal útján látja el. Az Országos Vízgazdálkodási Hivatal felállításáról szóló fejezet előírást tartalmazott a Hivatal szervezeti felépítéséről, működési rendjéről, a költségek fedezéséről, valamint a felügyeletről. Önálló fejezet foglalkozott a vízi társu-