Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában (Vízügyi Történeti Füzetek 15. Budapest, 1997)

Előszó (Dr. VÁRADI József)

gos csapadékait alapul véve, annak a tapasztalat szerint felvett lefolyásra kerülő hányadát veszi figyelembe, s a tavaszi hóolvadástói számított 15-30 nap levonulási időt feltételez. Rendkívüli víztömegre - szakvélemény szerint - sehol sem méreteznek a ritka kihasználtsághoz képest aránytalanul nagy anyagi ráfordítás miatt. A szivattyútelepek építésekor számolnak ezzel a körülménnyel, a szivattyútelepek teljesítőképessége azonban a szivattyúzás üzemidejének meghosszabbításával jelentősen növelhető. A kérdéses esetben az átlagoshoz képest négy-hétszeres volt a belvizek mennyiségi növekedése, de a szivattyútelepek kapacitása nem volt tovább növelhető és az átemelésnek határt szabtak a befogadó medrek adottságai is. (TRÜMMER, 1942) A Vízügyi Műszaki Kistanács ülésén megállapították, hogy a levezető csatornák tervezése során alapul veendő vízmennyiségekre vonatkozóan az egyes országrészeket, talajminőségeket, esési viszonyokat nagyobb súllyal kell figyelembe venni. A Vízrajzi Intézet megbízást kapott erre vonatkozó javaslat kidolgozására. Nyomban megkezdték a csatornahálózat bővítését, tel­jesítőképességének növelését. 1941 januárjában újabb áradás, árvízveszély, helyenként árvíz keletkezett. Ennek legfontosabb eleme a dunai jeges árhullám volt, mert a többi folyó vízállása nem haladta meg a szokott mértéket. 1940 decemberében zajló jégről érkeztek jelentések jugoszláviai területről, s ezt követően januárban Dunaföldvártól Budapestig összefüggő,vastag jégpáncél képződött, amely sok helyen négy métert meghaladó duzzasztást erdményezett. Az áradás Budapestnél 738 cm-rel tetőzött. A kialakuló helyzetre tekintettel 1941. február 5-én a kormányzat megint BONCZOS Miklós államtitkárt nevezte ki, ezúttal dunai árvízvédelmi kor­mánybiztosnak. Február közepén Dunavecse határában 776 cm vízállásnál a víz átlépte a természetes ma­gaslatokat, majd Apostagnál átszakadt a balparti töltés. 150 000 kh (majdnem 900 km 2 ) került víz alá, több ezer lakóház megrongálódott, vagy romba dőlt és három halálos áldozata is volt az áradásnak. A Duna apadását követően a kiöntött víz visszavezetésére Hartánál, Ersek­csanádnál és Bajánál átvágták az árvédelmi töltést, s így sikerült 432 millió köbméter víztől megszabadítani a földeket.. Az 1941. évi árvíz megmutatta, mennyire elaltatta az illetékesek éberségét az elmúlt évtizedek száraz időjárása, s milyen hiányosságokkal terhelt a dunai

Next

/
Oldalképek
Tartalom