Fejér László: Árvizek és belvizek szorításában (Vízügyi Történeti Füzetek 15. Budapest, 1997)
Előszó (Dr. VÁRADI József)
A kiszemelt szervezetek közé tartoztak a társulatok is, ahol a gát- és csatomaöri állomány felvételekor előnyben kellett részesíteni a feltételeknek megfelelő hadfiakat. Azt már a Tisza-Dunavölgyi Társulat központi bizottsága kezdeményezte, hogy az állástalan mérnököket minél nagyobb számban alkalmazzák a társulatok, még akkor is, ha nem tudnak számukra mérnöki állást és munkát biztosítani. (Jelentése, 1933) A már említett 1932. évi tiszai árvíznek más következményei is voltak. Az egész Tisza-völgyet lefedték az ármentesítő társulatok kivéve az úgynevezett "borsodi nyílt ártér" mintegy 60 000 holdnyi (345 km 2 ) területét. SZÉCHENYI idejében ez a terület árm entes vidéknek számított, ezért nem szerveződött itt 39. LAMPL Hugó (1883-1976), az korábban társulati érdekeltség. Országos Öntözésügyi Hivatal 1943-1948 A folyó töltésezésével összefüggő ár- közötti elnöke. vízszint-emelkedés, azonban idővel ártérré változtatta ezt a vidéket is. Az 1932-es árvíz során a lakosság ahol tudott, körtöltésekkel védekezett, egyes települések élelmezése csak repülőgéppel sikerült, mert a Tisza e térségben mindenfelé komoly elöntéseket okozott - így halaszthatatlanná vált a terület bekapcsolása a tiszai árvédelmi rendszerbe. (Jelentése, 1934) Tudománytörténeti érdekessége van annak a ténynek, hogy a budapesti műegyetem néhány évvel korábban megépített vízépítési laboratóriuma kapott megbízást a minisztériumtól, próbálják meg kideríteni modellkísérletekkel, milyen vízszintemelkedést fog okozni a nyílt ártér töltésezése. A történeti kutatások szerint ez volt Magyarországon az első árvízvédelmi célú kisminta kísérlet. (ROHRINGER, 1933) Amikor a mérnökegylet vízépítési szakosztályában BECKER Ádám, a folyammérnöki hivatalok minisztériumi főnöke előadást tartott az árvíz tapasztalatairól, akkor a jelenlévők egyöntetűen annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az Alföld fejlesztésének érdekében vízépítési szempontból a legsürgősebb feladat: a Tisza medrének általános rendezésével a meder-
