Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A társulati mozgalom kiteljesedése
1886-1887 1886. Székesfehérvárott megjelent ifj. gr. Zichy János „A Nádorcsatorna-Társulat monográfiája" c. könyve, amely a társulat rövid történetének bemutatása mellett függelékében közreadja a legfontosabb írásos történeti dokumentumokat. 1886. A Pozsony vármegyei Felső-Csallóköz670 km2-es területének ármentesítése érdekében Somorja székhellyel megalakult a Felső-Csallóközi Ármentesítő Társulat. 1886. Többszöri próbálkozás után a Kapos völgyében lévő vízjárta mocsaras területek lecsapolására, valamint a folyó medrének a Sió-torkolatáig történő rendezésére - Dombóvár székhellyel - újraalakult a 114 km2 érdekeltségi területű Kapos Vizét Levezető Társulat. 1886. Az Ung vármegyei Mátyócz, Vajkócz, Báifa és Palló községek határában közmunkával lecsapolt lápos területek csatornarendszerének fenntartására - Mátyócz központtal - megalakult a Mátyóczi Lecsapoló Társulat. 1887. június 1. A Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat Hódtó- Kistiszai zsilipjének beszakadása következtében az áradás 70 méter hosszban elsodorta a védőgátat és mintegy 170 km2 területet öntött el. Az esemény hatására tértek át később a vízépítési gyakorlatban a csőzsilipek alkalmazására. Az 1885-ben épült Kurca-toroki zsilip 1887. augusztus 14. + Szojka Gusztáv (Szeged) a múlt század második felének jeles vízmérnöke, az árvédekezés kiváló szakembere. (* Szécsény, 1835. február 22.) 1887. szeptember Pekánovits Imrének, a Sebeskörösi Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat igazgató-főmérnökének kezdeményezésére mozgalom indult az ármentesítő társulatoknál létesítendő nyugdíjintézet érdekében. 80 Az alföldi zsilipépítészet elveinek megújításához hozzájárult a kistiszai zsilip tönkremenetele Egy állami-társulati mérnök Az 1887-ben elhunyt Szojka Gusztáv a XIX. század második felének egyik legtapasztaltabb tiszai mérnöke volt. Egyaránt ismerős volt számára az állami és a társulati mérnöki munka, hiszen egy időben a szegedi folyammérnöki hivatal főnöke volt, de előtte és utána is a társulatok (a Mindszent-Apátfalvai, valamint a Körös-Tisza-Marosi) vezető műszaki szakembereként vált országos hírűvé. Új árvédelmi eljárási módszereit és tapasztalatait Péch József „Gátvédelem" c. művében adta közre. Szojka Gusztáv főmérnök A kistiszai zsilip katasztrófája hamar országos beszédtéma lett és megjelent a napi politikai közélet színpadán is. Az élc- lap karikaturistája párhuzamot vont a parlamenti pártvezérek szóözöne és a kistiszai zsilip romjain átzúduló Tisza között, ahol a „kettős árvíz" a szegény alföldi atyafi nyakába ömlik Budaprvf, Junta« li 1013. (3* j «ám. XX. évfolyam. Kettős árvíz.
