Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A szegedi árvíz és a vízjogi törvény megszületése
Tiszába lehetett volna vezetni a vizeket. Több alkalommal is értekeztek a felsőszabolcsi és a nyírségi nagybirtokosok erről a kérdésről, azonban a nyírségiek a hozzájárulásukat azzal tagadták meg, hogy a Nyírvíz természet adta esés folytán és a vármegyei hatóság által létesített árkokon keresztül folyik észak felé, így a felsőszabolcsi társulatnak magának kell a védelméről gondoskodnia. A munkálatok azonban mégis elkezdődtek, de 1863-ban akkora aszály pusztított, hogy minden félbemaradt. Az 1870-es években a korábbi aszályos éveket egy nagyon bő csapadékú időszak követte. A talajvíz rendkívül magasra emelkedett és ismét előtérbe került a kérdés, mivel a földek víz alatt voltak, a közlekedést is akadályozta a kialakult vízállások sokasága, ráadásul mindez kedvezőtlen hatással volt a közegészségügyi állapotokra is. Az akkori magyar királyi közmunka és közlekedésügyi miniszter Beöthy Lajost, Heves vármegye főispánját kormánybiztossá nevezte ki és utasította, hogy a nyíri érdekeltséget az 1871. évi XXXIX., és az 1874. évi XI. törvénycikk alapján társulattá alakítsa. Az érdekeltség 1876. május 10-i közgyűlése ideiglenes választmányt alakított. Ez a választmány bízta meg Szeszich Lajos mérnököt, hogy összeállítsa az érdekelt birtokosok névjegyzékét és az árterület kimutatását. A Felsö-Tisza-vidék társulati viszonyai Pályázat. A Sebes Körös vizszabályoző és ármentesitö társulatnál azonnal alkalmazást nyerhet ol\ műszakilag; képzett egyén, ki a műszaki ártérfejlesztés külső és belső munkálatainak minden ág i .iial-an teljes jártassággal bir. \ jelzett téren teljesített -mI- gála tokról szóló bizonyítván vök alulírotthoz mutalamlók be. \alaminl ugyanitt szerezhetők he az ez iigvban esetleg kívánt részletesebb felvilágosítások is. Az állás legkésőbb f*. é. niárczius hó 10-ik napjáig fog belőllelni. Nagyvárad. 1805 február hó 10-én. Pekanovits Imre, tá i. igniigi» é-fömérnük „Műszakilag képzett egyén"kerestetik Pályázat mérnöki állásra A fekete és pécsi vízszabályozó társulatnál állandó mérnöki állás rendszeresíttetvén, erre ezennel pályázat hirdettetik. Ezen állomással a szükséges fuvarokon kívül 600 frt évi fizetés van összekötve, mely összeg negyedéves utólagos részletekben a társulat pénztárából fog kiszolgáltatni. - Pályázni szándékozók szíveskedjenek technikai ismereteikről, eddigi foglalkozásukról s különösen a vízépítészetben való jártasságukról szóló bizonyítványokkal támogatott írásbeli folyamodványaikat folyó évi november hó 10 edikéig Pécsett az alulírt elnöknél benyújtani. Pécs, 1878. szeptember 29. Baán József őrkanonok, mint társulati elnök Jellemző a korszakra, hogy akkor még a mérnöki állás betöltéséhez nem kértek mérnöki oklevelet, lényegében bárminemű műszaki végzettség megfelelő gyakorlattal és ajánlólevelekkel elég lehetett a mérnöki állás betöltéséhez. Baja - Kápolna utcai árvíztábla 1879. március 12. A Nyírségben keletkező belvizek lefolyásának biztosítására, egyes nyírségi völgyek csatornázására Nyíregyháza székhellyel Beöthy Lajos kormánybiztos kezdeményezésére, Szeszich Lajos mérnöki vezetésével megalakult a 305,6 km2 érdekeltségi területű Ny írvízszabályozó Társulat. A társulat elnökévé Mailáth György országbírót választották, ám az elnök szoros elfoglaltságai miatt nem tudta tisztét betölteni, így a következő hónap 18-án tartott közgyűlés gr. Károlyi Tibor választmányi tagot választotta meg „egyhangúlag és közakarattal" a társulat elnökévé. 1879. március 12. A korábbi maximumokat meghaladó árvíz elpusztította Szeged városát és a környező településeket. Csaknem 100 000 ember vált hajléktalanná, s a halottak száma is meghaladta a 150-et. Az okozott anyagi kár 33 millió koronára rúgott. Az országot és a nemzetközi közvéleményt is megrázó katasztrófa, amely a kormányt addig követett vízügyi politikájának felülvizsgálatára kényszerítette, fordulópontot jelentett a Tisza-szabályozás történetében. 1879. március 19. Az uralkodó, I. Ferenc József Tisza Kálmán miniszterelnök társaságában meglátogatta a hullámsírba szédült Szeged városát, s elhangzott a királyi mondat:„Szeged szebb lesz mint valaha...". Ugyanezen a napon a kormány bejelentette a képviselőházban, hogy a Tisza- szabályozás addigi menetének áttekintésére és a továbbiakban teendő intézkedésekre vonatkozóan pártatlan külföldi szakemberek véleményét fogja kikérni. Péchy Tamás közmunka- és közlekedésügyi miniszter ennek alapján megkeresést intézett a német, francia, olasz és holland kormányokhoz, melyben kérte a szakértő mérnökök kijelölését. 1879. március A Tiszavölgyi Társulat központi bizottságának ülésén a kormányzati tényezőknek megoldandó állami feladatként felvetették a Tisza újabb vízrajzi felvételének elkészítését és a rendszeres hidrográfiai adatgyűjtést. 1879. június 11. Az országgyűlés által elfogadott A vízszabályozási társulatokról szóló 1871. évi XXXIX. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről szóló XXXIV. te. - az 1871. évi társulati törvény módosításával - gondoskodott a vízszabályozó és ármentesítő társulatok fokozottabb állami felügyeletéről és a társulatok állami támogatásáról. A jogszabály azt is kimondta, hogy hatálya alá nemcsak a társulatok, hanem azon birtokosok is alá vannak vetve, akik egy-egy öblözet egyedüli tulajdonosaként árvédelmi munkálatokat végeznek. 1879 63
