Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A Tiszavölgyi Társulat előzményei és kezdetei
1862-1863 1862. Igen súlyosárvíz vonult lea Dunán, ami a paks-gerjeni töltést átszakítva közel 46 km2 területet öntött el, de nem járt jobban a folyó jobb parti oldala sem, mert az árvíz csupán Kalocsán 600 házat döntött romba. 1863. január 29. * Vályi Béla (Pest) mérnök, térképész, a FM kiadásában megjelent társulati és más vízügyi célú térképek szerkesztője. (+ Budapest, 1943. március 21.) 1863. február 16. A Temes és a Bega árvizeinek elhárítására megalakult Temesváron a Temes Szabályozó Társulat. A társulat Háky Dániel Temes-Bega-szabályozási tervének végrehajtására vállalkozott Bodoky Lajos főmérnök vezetésével. 1863 nyara Ekkor pusztított Magyarországon az elmúlt 200 esztendő legnagyobb aszálya. 1863. október 25. Ünnepélyes körülmények között, a királyi helytartó gr. Pálffy Mór jelenlétében felavattáka Cathry Szaléz mérnök-vállalkozó által épített Sió-zsilipet, amely először tette lehetővé a Balaton vízszintjének szabályozását. A zsilip 13,3 méter széles, egyszerű faszerkezet volt, hét nyílással. Minden nyílásnak kettős, egy felső és alsó részből álló, lánccal mozgatható rekesztő táblája volt. A Sió-zsilip üzembe helyezésével megszűnt a Balaton természetes vízjárása és mesterségesen szabályozott vízállású tó lett belőle. 1863. december 18. * Bogdánfy Ödön (Torda) vízmérnök, a hidrológia hazai tudományának kimagasló művelője. 1890-től állami szolgálatba lépve több kultúrmérnöki hivatal vezetője volt. Tudományos munkásságának elismeréseként a hidrológia műegyetemi magántanára, majd a Vízügyi Közlemények szerkesztője (1911-16 között). A haladó gondolkodású tudós és műszaki szervező a Tanácsköztársaság idején az Országos Vízépítési Igazgatóság főmérnökeként a vízügyi szolgálat vezetője volt. Kényszernyugdíjazása után visszavonult a vízügyi szakmai munkától, s kisebb cikkei és tanulmányai a Természettudományi Közlönyben jelentek meg. Bogdánfy jelentős szerepet játszott a Magyar Mérnök és Építész Egyletben, különösen annak vízépítési szakosztályában, valamint az alakuló Hidrológiai Társaságban. Főbb művei Hidrológia (1902), Hidraulika, (1904), A természetes vízfolyások hidraulikája /-//. (1906), A vízierő /-//. (1914). (+ Budapest, 1944. március 13.) Érkövy Adolf A KÖZÉP TISZÁNAK A TISZA-KÖRÖSI HAJÓZÁSI ES ÖNTÖZÉSI CSATORNA SZAMARA Öez1* KELETKEZETT TERVEK SZERINTI CSATORNAVONALOKKAL . Jegyek nut^yarázjitíx. j t + hs/ystípek. Jn/r*usM*nr. —w» yw/ywE, fíwifjv. ____n___., pjxíaAak. 7fjtís.uKUtx ■ »—>pi macjMro/u ßf<trvtx.t.----■. ksúx Dü/Um AXAClUÁt. 50
