Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A Tiszavölgyi Társulat előzményei és kezdetei
A Tisza Heves vármegyei szakaszának egy részlete a Lányi-féle vízrajzi felmérésből A Tisza-szabályozás közvetlen árvízi előzményei Az 1830. évi tiszai nagy árvíz tanulságai előtérbe állították a Tisza szabályozásának ügyét, de másfél évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy konkrét lépések történjenek szervezeti tekintetben is. Igaz, az eltelt idő alatt nagy erőkkel folytak a folyó vízrajzi felmérési munkái. Az 1845 tavaszán beköszöntő tiszai árvíz felgyorsította az eseményeket. Június elején Vásárhelyi Pál elkészítette a Helytartótanács számára a Tisza-szabályozás végrehajtására vonatkozó „Előleges javaslatá"-t, ennek alapján József nádor felszólította a Vízi és Építészeti Főigazgatóságot a részletes szabályozási tervek elkészítésére. Még ebben az évben kinevezte a király Széchenyi István grófot a Helytartótanács Közlekedési Bizottságának élére (ez akkoriban megfelelt egy közlekedési miniszteri posztnak), s a következő esztendőben Széchenyi kezdeményezésére megalakult a Tiszavölgyi Társulat. 1846 márciusában pedig elkészült a Vásárhelyi és mérnöktársai által kidolgozott „A Tisza folyó általános szabályozásának tervezete." A Tisza és mellékfolyóinak rendezése elkerülhetetlenül országos üggyé vált. Ekkor már nem az volt a kérdés, hogy szabályozzák-e a Tiszát és mellékfolyóit, vagy sem, hanem az, milyen módon hajtsák azt végre! 1842-1845 1842. 14 Zala vármegyei község határában elterülő, ill. áthúzódó 2,8 km-’-es Szévíz mocsár és -völgy lecsapolásá- ra megalakult a Szévíz Lecsapoló Társulat. A társulat 1884-ben újjáalakult, ill. 1886-ban átalakult. 1843. január 24. * Horváth Gyula (Orbaitelek) erdélyi politikus, parlamenti alelnök, az 1881-es tiszai-körösi árvíz idején a Bökény-Mindszenti Ármentesítő Társulat kormány- biztosa, Szentes megmentője és díszpolgára. (+ Budapest, 1897. augusztus 19.) 1843. május 3. * Daniel (1896-tól báró Dániel) Ernő(Ellemér-Torontál vm.) ügyvéd, agrárpolitikus, 1895-99 között kereskedelemügyi miniszter, a Tiszavölgyi Társulat újjáalakulásának egyik vezetője, a TT központi bizottságának tagja, majd 1921-ben elnöke, a Nagybecskereki Tiszai Ármentesítő Társulat megszervezője és elnöke. (+ Ba- latonfüred, 1923. július 24.) 1843. szeptember 16. * Károlyi Tibor gr. (Pozsony) nagybirtokos, politikus, az Ecsediláp Lecsapoló és Szamosbalparti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat elnöke, a láp lecsapolá- sának befejezője. (+ Abbázia, 1904. április 6.) 1844. szeptember 20. Vásárhelyi Pál értekezletet tartott a Zempléni Társulatnál Beszédes József szabályozási tervéről, de az ügyben valódi megegyezés nem született. 1845. április-június A tiszai árvíz Vásárosnaménynál 856 cm magasságot ért el. Szegeden 672 cm magassággal minden addigit felülmúló víz öntötte el az újszegedi városrészt. A szegedi oldal töltései szerencsére elég erősnek bizonyultak. Az ártérre kiömlött víz miatt még nyáron is csak csónakkal lehetett Szegedre menni. A Maros árvize gátszakadást okozott és az addig árvizet nem szenvedett Földeák helység is romba dőlt. A Felső-Tisza vidékén kárt szenvedett vármegyék sürgetésére határozta el József nádor a Tisza szabályozásának megindítását. 1845. június 12. József nádor a Tisza-völgy szabályozása és ármentesítése érdekében tanácskozásra hívta egybe az érdekelteket Budán. Az ifj. br. Vay Miklós elnöklete alatt lezajlott találkozón szóba került a Felső-Tisza szabályozásának terve, amelyet azonban a jelenlévők külföldi szakértőkkel kívántak ellenőriztetni. Ugyanezen a napon a nádor 1026/45. számú rendeletével meghagyta a Vízi és Építészeti Főigazgatóságnak, hogy a Tisza szabályozásának általános tervét mielőbb készíttesse el. 33
