Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A Tiszavölgyi Társulat előzményei és kezdetei
Széchenyi István, akit a király 1845-ben a Helytartótanács Közlekedési Bizottmányának elnöki teendőivel bízott meg, azon az állásponton volt, hogy a Tisza és mellékfolyóinak rendezése egységes feladatot képez, amelynek legfőbb érdekeltjei és költségviselői a területileg érintett birtokosok lehetnek, mert a sem a kormányzat, sem pedig a vármegyék nem képesek önmagukban a munkálatokat maradéktalanul végrehajtani. Természetesen a kormányzati érdekeltség kettőssége is kimutatható volt, hiszen a szabályozott - tehát hosszában lerövidített - Tisza a sószállítási költségek jelentős megtakarításával a sókereskedelmi monopóliumot kézben tartó államnak közvetlen hasznot jelentett, s hosszabb távon a kincstár gyarapodását lehetett remélni az ármentesített területek többletjövedelme utáni adóbevételektől is. A Tisza-szabályozás érdekében Széchenyi fáradhatatlan agitá- cióba kezdett, s szervező munkájának eredményeképpen a Tisza csaknem teljes hosszában megalakultak a különféle Tisza- szabályozási társulatok, amelyek azután 1846-ban a központi Tiszavölgyi Társulatban tömörültek. Alföldi táj a XIX. században A folyószabályozási munkák megkezdésére még ugyanazon év nyarának végén került sor az ünnepélyes tiszadobi kapavágással. A szabályozási terveket az időközben elhunyt Vásárhelyi Pál koncepciójának és a külföldi szakértőként meghívott Pietro Paleocapa véleményének megfelelően alakították ki. Meg kell jegyezni, hogy a szabályozási elképzeléseket illetően több variáció is közkézen forgott, a napilapokban a kérdésről heves viták is folytak, de a vitázó felek egy dologban egyetértettek, a Tisza völgyének vizeit szabályozni kell. A kezdetben állami támogatást is maga mögötttudó vállalkozást, ill. annak központi szervét, a Tiszavölgyi Társulatot a szabadságharc leverése után felszámolták, de a munkálatok császári nyílt parancs alapján, maradéktalan állami adminisztráció mellett folytatódtak. 25
