Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A rendszerváltás és a társulati mozgalom megújulása
2008. március 2. + Orosz István (Tárcái) a Taktaközi Vízgazdálkodási Társulat közel három évtizeden át működő elnöke, a Csobaji Mezőgazdasági Szövetkezet korábbi elnöke, aki sikerrel irányította a társulatot az 1990-es évek nehéz viszonyai között. (*Takataharkány, 1935. szeptember 1.) 2008. március 3. + Bagonyai József (Nagykanizsa) a Principális és Felső- Zalamenti Vízi Társulat 24 éven át tevékenykedő igazgatója, a nyugat-magyarországi meliorációs munkák, valamint a Zalai Dombvidék kisvízfolyásai rendbeté- teli munkáinak egyik irányítója. (* Nagykanizsa, 1938. május 9.) 2008. március 6. Budapesten megalakult a Nyugdíjas Vízitársulati Vezetők Klubja, amelynek elnöke Csatlós Péter lett. 2008. március 15. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter javaslatára a Magyar Köztársaság Elnöke a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta Csatlós Péternek, a Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat ügyvezető igazgatójának több évtizedes, kimagasló vízügyi szakmai és vezetői munkája elismeréseként és Lőrincz Károlynak, az Ecsediláp- Krasznabalparti Vízgazdálkodási Társulat ügyvezető igazgatójának, több évtizedes, a vízgazdálkodás és környezetvédelem területén kifejtett kimagasló munkája elismeréseként, valamint nyugállományba vonulásuk alkalmából. 2008 Lőrincz Károly Csatlós Péter 2008. május 29. A VTOSZ a Szekszárd-Paksi Vízi Társulat meghívására a Szekszárd melletti Bárányfokon tartotta X. Országos Vízitársulati Környezetvédelmi Napját, amelynek fő témája a NATURA 2000 program által védett területeken, ill. a kapcsolt vízgyűjtőkön folyó vízgazdálkodás összefüggése volt. 228 A 75 éves Nicki Duzzasztómű - 2008. A Nick és Kenyéri községek határában megépült műtárgy valamint annak elődei igen nagy szerepet töltöttek, ill. töltenek be mindmáig a Kisalföldi medence vízgazdálkodásában. Először a Rábából kiágazó Kis- Rábán lévő vízimalmok energiaforrása volt a Rábából betáplált víz, majd a duzzasztásnak egyre nagyobb jelentősége lett a térség öntözővízzel való ellátásában. Az itteni beavatkozás célja a Rába folyó vízszintjének megemelésével az érkező vízhozam egy részének a Kis-Rábába való beterelése volt. $ A Rábaszabályozó Társulat vezérkara az 1940-es évek elején (balról jobbra: Berényi Aladár mérnök, Fekete Kálmán ig. főmérnök, Illés Aladár építésvezető mérnök, Helbényi László és Veöreös György mérnökök és egy ismeretlen) Az első duzzasztógátakat a XIX. században rozséból és földből készítették. Ám ezeket a fix gátakat az árvizek és a jég rendszeresen tönkretették, többször kellett azokat újraépíteni, ezért 1895-ben Józsa László (1856-1940) kir. főmérnök tervei szerint épült az első beton duzzasztógát. Mindez azonban nem jelentett igazi megoldást, mert a betongát ugyancsak gyakran megsérült, s jelentős kiadásokat okozott a Rábaszabályozó Társulatnak, amelynek 1873. évi megalakulása után a duzzasztómű fenntartása is feladatkörébe tartozott. Az igazi megoldásra csak az 1929. évi III. tv. adott lehetőséget, amely állami támogatás mellett kötelezte a Gillyén Sándor (1872- 1942) igazgató-főmérnök által vezetett társulatot egy korszerű duzzasztógát építésére és üzemeltetésére. A négynyílású vasalt beton duzzasztómű terveit Ditróy (Dieter) János irányításával alkották meg, az építészeti kialakítást pedig Kotsis Iván (1889-1980) mérnöki irodája készítette. A kiegészítő munkákat a társulat maga végezte el Illés Aladár társulati mérnök irányításával. Az 1933 nyarán már folyamatos üzemű duzzasztómű bal oldali nyílás nyergesgátja 1994-ben meghibásodott, s ez alkalmat adott egy korszerű, Magyarországon első ízben alkalmazott tömlős gátszerkezet beépítésére. A műtárgy a már felújjitott tömlős gátszerkezettel A magyar-holland vízitársulati kapcsolatok fejlődése A magyar-holland vízitársulati kapcsolatokat a 2004. évi siófoki közös szeminárium (workshop) alapozta meg. A két szövetség előkészítő munkájának köszönhetően augusztus 24-25-én Rein van der Kluit, a Holland Szövetség igazgatója és Sződi Imre VTOSZ elnök vezetésével négy szekcióban folyt a megbeszélés: I. Védelmi helyzetek kezelése II. Egyéni szennyvíztisztítási megoldások III. Integrált vízgazdálkodás a nagy tavak vízgyűjtőjén, IJssel-tó, Balaton IV. Vízfolyások és csatornák fenntartása Az előadásokat valamennyi szekciót élénk vita követte. Dick van Oort és Fehér Ferenc vezetésével egy ötödik szekcióban is munka folyt, amelynek célja az együttműködni kívánók összehozása volt (ebből egyelőre csak egy közös projekt valósult meg!). Végül a két szövetség közötti kapcsolatok fejlesztéséről
