Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A rendszerváltás és a társulati mozgalom megújulása
hogy a „Társulat működési területén a beruházási munkákat saját kivitelezésben jogosult elvégezni." A beruházások költségvetését ebben az időben ún. ÉKN-nel számították ki. Induláskor a munkaerőt a községből toborozták, s a földmunkát kézi erővel végezték. A társulat a helyi munkaerő, a meglévő helyismeret következtében eredményesen tudott dolgozni. A képződött nyereségéből kezdetben használt munkagépeket, szállítóeszközöket vásároltak. Ezzel a korszerűnek nem mondható építési kapacitással 1967 végéig Érden már 14 000 fő - az állandó lakosságnak több mint 50 %-a vezetékes vízellátásban részesült, általában 200 m-ként felszerelt közkifolyók útján. Emlékkép a társulat virágkorából: Soltész József, az OVH főosztályvezetője átadja Besze István igazgatónak a Kiváló Vállalat kitüntetést A kedvező geológiai adottságok miatt több víztermelő kutat létesítettek. A napi víztermelés idővel elérte 2200 m3-t. A társulat önállóságára jellemző volt, hogy 1978-ig a víztermelő és elosztó rendszert - nagyobb problémák nélkül - maga üzemeltette. A környező települések is hamarosan megismerték a társulat tevékenységét, eredményeit. 1970-1974 között Tárnok, Törökbálint, Sóskút, Pusztazámor, Budaörs-Törökugrató, az 1980-as évek közepén Páty, Telki és Budajenőcsatlakozotttársulathoz. Kedvezően segítette a vizmű hálózat építését - az állami forrásból épült - Duna-parti vízmű telep napi 20 000 m3-es kapacitása is. A növekvő feladatok és az eredményes gazdálkodás lehetővé tette a munka- és szállítóeszköz park jelentős fejlesztését. MTZ, DH-112, O&K kotrókkal, IFA tehergépkocsikkal bővült a kapacitás, s ez szükségessé tette az ügyvezető igazgató főmérnök mellé szakirányú technikusok és mérnök beállítását. A társulatnál foglalkoztatott létszám 110-120 között volt. Mérföldkő volt 1975. Érd városának erőteljes fejlődése - elsősorban a több száz lakásos lakótelep építése - „kikényszeritette" a szennyvízcsatorna építését. A Társulat új elnevezése „Délbuda Térségi Viz és Csatornamű Társulat" lett. Az új feladathoz további eszközökre volt szükség. A meglévő gépparkot BOCAT 753, CATERPILLAR 428 2B, JCB 3CX kotrókkal, útátfúró berendezéssel, valamint EMUNDS-STACIDINKER dúckeretekkel bővült. Ezzel a Társulat akkoriban a térség egyik legnagyobb teljesítőképességű mélyépítő kapacitásával rendelkezett. Napjainkra a megváltozott gazdasági és politikai tényezők miatt ezt a - vizitársulatokkal is vetélkedő - építőipari kapacitást felszámolták... 2001. március 6. A Kormány a Felső-tiszai árvízi eseményekre tekintettel Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területére kihirdette az árvízvédekezési veszélyhelyzetet. Ugyanezen a napon délután a Tisza Tarpa és Tivadar között két helyen is átszakította az árvédelmi töltést. A Megyei Védelmi Bizottság elrendelte a veszélyeztetett falvak lakosságának kitelepítését. A rendkívüli árvízvédelmi készültséget március 21-én szüntették meg. Az árvízi jelenségekkel párhuzamosan jelentős belvízvédekezési feladatok hárultak a társulatokra. Orbán Viktor miniszterelnök szemléje a töltésen 2000. december 7. 4 köztársasági elnök elfogadva Nógrádi László lemondását, közlekedési és vizügyi miniszterré nevezte ki dr. Fónagy Jánost. 2000. december 21. Dr. Orbán Viktor miniszterelnök ünnepélyesen átadta rendeltetésének a megnövelt méretű tarpai töltésszakaszt, amely a Felső-Tisza-vidék árvízvédelmi rendszerének fejlesztési programja keretében készültei. 2000. A Tatai Vízitársulat felszámolása után az ellátatlanul maradt 530 km2 érdekeltségi területtel (amelynek 35%-a erdő), és Dorog székhellyel megalakult a Gere- cse-Pilis Vízitársulat. Igazgatójának Vöröskői Istvánt nevezték ki. 2000. Az 1990-es évek elején felszámolt Gödi Vízi Társulat helyén megalakult a Gödöllő-Vác Térségi Vízi Társulat. Az Óvári László igazgató vezette Társulat működési területe az országhatártól Budapestig, a Duna bal partján található, ahol főleg a kisvízfolyások rendezése adja a fő feladatokat. 2001. február 9. A Közlekedési és Vízügyi Minisztériumban dr. Váradi József főosztályvezető vezetésével megalakult az „Új Vásárhelyi Terv" előkészítő bizottsága. A VTOSZ-t a bizottságban Fehér Ferenc titkár képviselte. 2001. április 1. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban Kolossváry Gábor főosztályvezető irányítása alatt álló Vízgazdálkodási Önálló Osztály kapta a feladatot a vízitársulatokkal és társulati szövetségekkel való együttműködés kidolgozására és fenntartására. Az önálló osztály felügyeletét az év második felében kinevezett Fodor Balázs helyettes államtitkár látta el. 2001. április 7. A Magyar Mérnöki Kamara dr. Kováts Gábort, a VTOSZ vízitársulati elnökhelyettesét választotta meg elnökének. 2001. április 17-18. A VTOSZ titkársága, együttműködve a MAZE Számítástechnikai Bt.-vel - első alkalommal rendezte meg a Vízitársulati Számítástechnikai Napokat. 2001. május 31. Tapolcán, Salföldön és Badacsony-Lábdihegyen a vizes élőhelyek témakörével és a Káli-medence bemutatásával megtartották a III. Országos Vízitársulati Környezetvédelmi Nap rendezvényeit. 2000-2001 209
