Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A rendszerváltás és a társulati mozgalom megújulása
1993 A Szövetség által kiadott bibliográfia közel két évszázad alatt megjelent társulati vonatkozású könyvek, cikkek és tanulmányok köréből adott gazdag válogatást. A munka azóta is a társulatok történetével foglalkozó szakemberek megrülhetetlen forrása, köszönhetően annak, hogy a szerzők (Fejér László, dr. Koltay József, Szabó Gyula és dr. Vámosi Sándor) az egyes munkák tartalmi kivonatát is közreadták. Mi nem a társulat... A hazai vízgazdálkodási társulatok újabb kori létük során rengetegszer küzdöttek azzal a körülménnyel, hogy nemcsak a laikus közvélemény, vagy az újból birtokossá, s így érdekeltté vált gazdaközönség, hanem sokszor a hivatali emberek sem tudták hova tenni a társadalmi munkamegosztás szervezetrendszerében ezt a számukra furcsa „alakulatot". Nem állami intézmény vagy munkaszervezet, mert az állam korábban sem volt képes, és ennek megfelelően a rendszerváltás után sem szándékozott az adott vízgazdálkodási cél elvégzésére szövetkezett állampolgároktól átvállalni a feladat megszervezését és költségeinek viselését. Nem gazdasági társaság, mert a vízgazdálkodási társulat nem a piaci jellegű termelés-értékesítés megszervezésére és lebonyolítására alakult. Nem társadalmi szervezet és nem közhasznú társaság, mert alaptevékenysége végzéséhez évente érdekeltségi hozzájárulást állapít meg. Az 1990-es évek elejének gazdasági átrendeződésekor alapvető vízgazdálkodási, de társadalmi érdek is volt, hogy a hirtelen vákuumba került társulatok jog- intézményének fennmaradása ne kerüljön veszélybe. Ezért a kormány - a szaktárca Társulati Munkabizottságának anyagaira támaszkodva - a vízgazdálkodási törvény kissé hosszadalmas megalkotása (1995) előtt gyorsított eljárással fogadtatta el az országgyűléssel az 1977. évi társulati tvr., valamint a csődeljárásról szóló törvény módosítását. Az 1993. évi Cili. törvény megállapította: „A társulat célhoz kötött gazdálkodást folytat. A társulat közcélú feladatainak elvégzéséhez... állami támogatás adható. A vízitársulat a közfeladat ellátásához elkülönített vagyonnak rendelkezik, amellyel gazdasági társaságot, közhasznú társaságot, alapítványt nem hozhat létre, gazdasági társaságban, közhasznú társaságban érdekeltséget nem szerezhet, alapítvány részére pénzbeli, vagy egyéb hozzájárulást nem teljesíthet." A törvény arról is rendelkezett, hogy a társulatok közfeladat ellátáshoz szükséges elkülönített vagyona nem tartozik a csődeljárás és felszámolási eljárás körébe vonható vagyonba. Tehát ezt a vagyonrészt nem lehetett a hitelezői igények kielégítésére fordítani. Felső-Tisza vidéki társulati vezetők (balról jobbra: Ftadnai József, Lörincz Károly, Tóth László és Fazekas Zsigmondi 1993. március 1. Megjelent a KHVM szervezeti és ügyrendi szabályzata, amely rendezte a vízitársulatokkal kapcsolatos feladatok ellátásának közigazgatási rendjét. 1993. március 10. Dr. Váradi József tanácsos vezetésével a vízitársulati kérdések koordinálására Társulati Munkabizottság alakult a KHVM-ben. Tagjai: dr. Hecsei Pál (KHVM), dr. Czél István (KHVM), dr. Szilárd György (OVF), Barcs Sándorné (VIZIG-Szolnok), Habóczky Sándor (VÍZIG -Gyula), dr. Varga Gábor (Celldömölk VgT.), dr. Varga Árpád (VTOSZ), és Majoros Endre (FM) voltak. A bizottságnak meghatározó szerepe volt a társulati fenntartási keretek megemelésében, a beruházási támogatások 1993. évi életre hívásában, a közcélú érdekeltségi hozzájárulás meghatározására használatos számítási módszer kidolgozásában. 1993. június 18. + Vincze László (Túrkeve) mérnök, a trianoni békekötést követő osztrák-magyar határmegállapító bizottság tagja, a békésszentandrási vízlépcső földmunkáinak irányítója, 1940-től a Mezőtúr-Mesterszállási Vízitársulat igazgató-főmérnöke, utóbb a KÖTIVIZIG mezőtúri szakaszmérnökségének vezetője. (* Török- szentmiklós, 1901. november 15.) 1993. június 29. Dr. Vámosi Sándor, a VTOSZ titkára és dr. Reiniger Róbert, a Környezetvédelmi Főfelügyelőség vezetője együttműködési megállapodást írtak alá. 1993. június A Jászságot és a Nagykunságot április, május óta aszály sújtotta, a térségben mindössze 49 mm csapadék hullott. A kukorica és a cukorrépa egyharmada ki sem kelt, a kalászosok pedig elmaradtak a fejlődésben. 1993. október 4-8. Budapesten került sor a Nemzetközi Vízellátási Szövetség (IWSA) 19. Világkongresszusára. A kongresszuson több mint 100 ország mintegy 2000 delegátusa képviselte a vízellátással foglalkozó szakembereket. A kongresszus levezető elnöke Szántó Imre, az IWSA Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke (a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségének társelnöke) volt. 1993. október 15. Budapesten tartotta a VTOSZ IX. Országos Tanácskozását. A korábban megüresedett (önkormányzati) alelnöki tisztségre a küldöttek megválasztották Kovács György Zoltánt, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnökét. 195
