Fejér László: A vízitársulatok 200 éve (Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Budapest, 2010)
A társulati mozgalom kiteljesedése a "pangás" korszakában
1986 1986. február 6. A VTOV Titkársága Császár József elnökletével munka- bizottságot hozott létre „A vízgazdálkodási társulatok helyzete, a továbbfejlesztés lehetőségei" c. alapozó tanulmány elkészítésére. 1986. február + Tutsek Jenő (Budapest) az OTP ny. szakembere, 1958-tól a víziközmű társulatok hitelezéspolitikájának meghatározó személye. (* 1910.) 1986. május 30. Szentendrén tartotta meg a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmánya V. tanácskozását, ami egyben tisztújító küldöttértekezlet is volt. A VTOV elnökévé ismét Császár Józsefet, a Tolna Megyei Tanács VB. elnökét választották meg. Elnökhelyettesek lettek: Leitner István, a Nyíregyházi Mgtsz, elnöke, Ózsvári László, a Hanyi-Sajfoki Vízgazdálkodási Társulat igazgatója és Vámos Géza. 1986 nyara + Kardos László (Budapest) mérnök-közgazdász, az OVH ny. csoportvezetője, akinek jelentős érdemei voltak abban, hogy az 1960-as évek elején a több mint 500 községgazdálkodási „vegyes" vállalatból létrejött a megyei víz- és csatornamű vállalatok, valamint a regionális vállalatok egységes rendszere, s aki a kistelepülések víziközmű építésében a társulatok meghatározó szerepét elősegítette. (* 1915.) 1986. szeptember 4. Siófok Városi Tanács VB. határozatában kezdeményezte, hogy a belterületi vízrendezést is társulati úton va+ Rózsavölgyi Imre (Siófok) technikus, mérnök, műszaki tanár, a dunántúli régió vízellátásának és csatornázásának fejlesztésében komoly szerepet játszó szakember, a DUVIÉP, majd a Dunántúli Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat igazgatója, utóbb az Igali Csatornamű Társulat elnöke, több társulati víziközmű kivitelezését végző munkaszervezet vezetője. (* Székesfehérvár, 1918.) Az Országos Választmány együttműködési megállapodást kötött a MEDOSZ-szal. lositsaK meg. 1986. október 17. Rózsavölgyi Imre 1986. november 24. Múlt, jelen, jövő - egy eseti munkabizottság - 1986. Az 1980-as évek második felében a szocialista politikai rendszer gazdasági nehézségei egyre több területen láthatóvá tették, a pártállam már nem képes a korábbi módon működtetni a társadalom intézményeit, e célra szolgáló gazdasági tartalékai kimerültek. Ennek az is jele volt, hogy az addig politikai pórázon tartott társadalmi önszerveződés bizonyos elemeit működni engedte, tágította a lehetőségek körét. Ebbe a folyamatba illeszkedett bele a társulatok nagyobb gazdasági önállóságának engedélyezése, miközben a vízgazdálkodási társulatok közfeladatainak ellátására egyre kevesebb központi költségvetési forrás állt rendelkezésre. Hogy az alakulóban lévő új politikai helyzetben a társulatok miképpen tudják ellátni feladataikat, esetleges fejlődésük milyen más irányokat vehet, avagy feladataik elvégzése érdekében milyen egyéb forrásokra számíthatnak a jövőben, az Országos Választmány a Titkárságra bízta, készíttessen el egy átfogó tanulmányt „A vízgazdálkodási társulatok fejlődése és a jelenlegi helyzet elemzése, továbbfejlesztésük főbb kérdései"-ről. A Titkárság életre hívott egy 19-fős munkabizottságot, amelynek tagjai bizonyos résztémák kidolgozásáért és az azzal kapcsolatos kutatások összefogásáért voltak felelősek, hiszen a bizottsági tagokon kívül számos szakértő munkájára is számítottak. A munka megindulásakor bizottság vezetői és tagjai a következők voltak: Császár József elnök, Áll Lajos titkár (VTOV), Barcs Sándorné (KÖTIVIZIG), Bényey Zoltán dr. (OVH), Budai Júlia (OVH), Bulik István (OVH), Csilléry Miklós (Sárvízi VgT.), Décsi Gyuláné dr. (OVH), Erb Pálné (DÉDUVIZIG), Hernády Alajos dr. (DÉDUVIZIG), Huth József (Szekszárd-Paksi VgT.), Koltay József dr. (VTOV), Ózsvári László (Hevesi VgT.), Perecsi Ferenc (OVH), Pusztai Pál (OVH), Stéfán Márton dr. (ÉVIZIG),Tóth Ernőné (VTOV), Varga József dr. (MÉM), Zeman László (VTOV). A közel 200 oldalas tanulmány 1987-ben elkészült, annak főbb megállapításait és az azokkal kapcsolatos szakmai észrevételeket a Vízgazdálkodási Társulatok Tanácsadója c. lap 1988. évi 1. számában közölte is. Az egykori jövőkép bizonyos elemeit elsöpörte a rendszerváltoztatás, más elemei beépültek mindennapjainkba, ismét más elképzelések megvalósítása továbbra is a jövő feladatát képezik. Szakemberek tanácsozása (balról-jobbra: Pusztai Pál, Vezse Sándor, Bencsik Béla, Zorkóczy Zoltán) Felszólalások az Országos Választmány V. tanácskozásán „...a vízgazdálkodási társulatok ... mindig követték és követni tudták a társadalom előtt álló vízgazdálkodási feladatok súlypontjait, így kezdetben az ármentesítéssel foglalkoztak, majd a termőterületek növelésével, belvizek levezetésével javították a gazdálkodás feltételeit, később az öntözéses gazdálkodás, a vízellátás tömeges megoldása volt munkájuk középpontjában. ...Napjaink legfontosabb aktualitása a komplex melioráció, a belterületi vízrendezés, az egészséges ivóvízellátás kistelepüléseken, de mind több helyen kiegészül ez a szennyvízelhelyezés szakszerű és takarékos módjaival, biztonságos megoldásával. ...A Vízügyi Hivatal külön nagyra értékeli, hogy ár- és belvízveszély esetén is hadrafoghatók a társulatok és a vészhelyzetben helytállnak. A víziközmű társulatok szerepe meghatározó a falu vízellátásában, csatornázási és szennyvíztisztítási programjának megvalósításában és újabban a városokban, még Budapesten is lehet víziközmű társulatokat is találni...." (Kovács Antal államtitkár, az OVH elnöke) „...Mi, természetvédők ... sokkal jobban szeretjük a vizet, mint ahogy azt hiszik rólunk. Szerintem még jobban mint a vizesek. Jobban, mert mi ott is elviseljük és tudomásul vesszük a vizet, ahol a mezőgazda vagy a Kovács Antal 182
